A 24.hu-n minden héten megjelenik egy cikk az előttünk álló napok időjárásáról, amelyben nemcsak a szokásos adatokat (hőmérséklet, csapadék, stb.) osztjuk meg az olvasókkal, hanem Molnár László, a Kiderül.hu munkatársának segítségével a háttérben álló légköri jelenségeket is igyekszünk röviden, közérthetően elmagyarázni. Minden anyagban szerepel „hosszabb távú” előrejelzés is, ugyanis a meteorológia tudományának fejlődésével egyre nő az ilyen prognózisok beválási esélye.
Az időjárásunkat alakító számtalan, állandó és dinamikus változásban lévő körülmények miatt azonban nyilván nem látunk kristálytisztán előre, sőt a klímaváltozás miatt sajnos gyors és extrém változások is benne vannak a pakliban. E tény indokolta legutóbbi, kedden megjelent cikkünk címében a feltételes módot: Havazással kezdődhet a december. Magában a cikkben pedig két, a télre való tekintettel meglepőnek nem nevezhető állítás szerepelt:
- A hőmérséklet napi átlagban fagypont körül alakul, a -3, -4 fokos éjszakákat 3 és 5 fokos nappali csúcsok követik.
- November utolsó és december első napjaiban már síkvidéken is hózáporok alakulhatnak ki, az északkeleti tájakon pedig pár centis hótakaró is kialakulhat.
Sokaknak furcsa, „hiteltelen” lehet az ilyen típusú előretekintés, ezért arra kértük Molnár Lászlót, magyarázza el, mi alapján vállalkozik egy meteorológus arra, hogy az előttünk álló 4-5 napból kitekintve, hosszabb távú prognózist adjon.
Most is látszik a hóesés
Az európai és számos, Európán túli országot tömörítő European Centre for Medium-Range Weather Forecasts (ECMWF) adja a világon a legpontosabb középtávú időjárás- előrejelzést, itt dolgoznak a legnagyobb kvalitású fejlesztő meteorológusok, köztük több magyar szakember is. Mint már említettük, a hosszabb időtávra szóló előrejelzés az elmúlt évitzedekben hihetetlen fejlődésen mentek keresztül, így egy ideje az ECMWF is elkezdte kiadni 46 napra szóló prognózisát.
Az adatokat hetente két alkalommal, hétfőn és csütörtökön frissítik, a szóban forgó időszakra vonatkozóan pedig a legfrissebb információk megegyeznek a hétfői állapottal, amely alapján cikkünk született:
November utolsó és december első napjaiban hazánkban az átlagosnál pár fokkal hidegebb, szeles idő, és akár már november 23-24. környékén tapasztalhatunk hózáporokat
– mondja a 24.hu-nak a szakember. Hozzáteszi: a változást persze nem zárhatjuk ki, ám a centrum előrejelzéseinek beválási esélye 70 százalék, amire majd még visszatérünk. Most nézzük, mi olvasható ki a legfrissebb adatokból.
Visszavonul az anticiklon
Jelenleg ugye hazánk időjárását is az Európa nagy részére kiterjedt anticiklon uralja, létrejött az úgynevezett hidegpárna jelensége. Ilyenkor a felszínközeli, hideg levegő fölé melegebb légrétegek érkeznek, a vertikális áramlás minimálisra csökken. A ködös, felhős, párás, szürke idő mintegy párnaként borul az országra.
November 20. környékén tőlünk jócskán északra egy ciklon megerősödése várható, frontjai tőlünk délkeleti irányba, Ukrajna, Románia térségében halad délnyugat felé. hatására várhatóan nálunk is enyhül a szürkeség, a keleti, északkeleti tájakon már napsütésre is számíthatunk. A frontok aztán néhány nap alatt „lebontják” az anticiklont, a maradéka Délnyugat-Európa felé hátrál, ezzel pedig a kontinens középső területén megnyílik az út az északi légtömegek előtt.
Ahogy eddig a köd volt az úr hazánk felett, úgy ettől kezdve várhatóan december 4-éig a szél és az évszakhoz képest némileg hűvösebb idő fog dominálni egészen addig, míg a légmozgás iránya nyugatira nem fordul, és immár enyhébb levegőt sodor fölénk az Atlanti-óceánról.
A tőzsdén jóval kisebb az esély
Ezt „mondja” tehát a Föld legkiválóbb előrejelzési rendszere a meteorológus tolmácsolásában, és bár ismételjük: a beválás esélye 70 százalék. Természetesen előfordulhat, hogy végül a maradék 30 válik valóra, de sokkal komolyabb annál, hogy figyelmen kívül hagyjuk.
Gondoljuk csak bele, ha egy tőzsdei, valutapiaci tanácsadó javaslatainak 70 százaléka sikeres lenne, mindenki nála szeretné befektetni a pénzét a világon. A brókerekre mégis milliókat bízunk, míg a meteorológusokat sokan sarlatánnak tartják
– emeli ki Molnár László.
Akárhogy is lesz a havazással, a meteorológia tudománya gyorsan fejlődik, a meteorológus pedig nem csak kinéz az ablakon, és megtippeli, eső lesz ma, vagy napsütés: nagyon komoly fizikai folyamatokat fordít le a felszín közelében érvényes fokokra, szélerősségre vagy ködre, csapadékra, villámlásra.
Kiemelt kép: Mónus Márton / MTI
