Nyugdíjpénz: milliókat nyertek, akik nem dőltek be a kormány fenyegetésének

Megérte bátran szembeszállni tíz évvel ezelőtt a kormánnyal – ez derül ki azokból a számokból, amelyeket a Napi.hu-val közöltek a megmaradt magánnyugdíjpénztárak. Pontosan tíz évvel ezelőtt határozott úgy a kormány, hogy államosítja a magánnyugdíjpénztári befizetéseket. A pénztártagok járulékai 2010 novemberétől már kizárólag a tb-kasszába kerülnek. Az akkor több mint 3 millió pénztártagnak pedig választania kellett: megtartja-e a tagságát, vagy pedig kilép a pénztárból vissza az egypilléres nyugdíjrendszerbe.

A többség a második lehetőséget választotta. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy a kormány azzal fenyegetett, akik maradnak, azok ezzel a döntésükkel „kiszerződnek” az állami nyugdíjrendszerből, és egyáltalán nem lesznek jogosultak állami nyugdíjra, hiába fizetnek ők is járulékot a tb-kasszába. Aztán persze nem így lett. Viszont az üzenetet hatott, első körben csak mintegy 100 ezren voltak, akik külön nyilatkoztatot tettek azért, hogy maradhassanak magánnyugdíjpénztári tagok, 2012-ben, a második visszalépési lehetőség után pedig már csak 60 ezren tartottak ki. A 19 magánnyugdíjpénztárból mostanra mindössze négy maradt talpon, és jelenleg mintegy 54,4 ezer tagjuk van.

A tb-be visszalépőket annak idején azzal kecsegtették, hogy megkapják az infláció fölötti hozamot, vagy népszerű nevén a reálhozamot a befizetéseik után. Ez a 2011-ben államosított pénzek után pénztártagonként nagyjából átlagosan 70 ezer forint körül volt. Azok, akik egy évvel később léptek vissza, valószínűleg még ennyit sem kaptak.

Mostanra úgy tűnik, akik megtartották a tagságukat, ennél sokkal jobban jártak. Összesen több mint 1100 maradás mellett döntő pénztártag érte el a nyugdíjkorhatárt az elmúlt tíz esztendőben, és azok, akik úgy döntöttek, csak a nyugdíjba menetel után lépnek vissza a tb-be, nem csak száz százalékos nyugdíjat kapnak most az államtól, de ők is felvehették a reálhozamot, ami minden pénztárnál végül átlagosan milliós nagyságrendű lett.

A legnagyobb reálhozamok a Budapest és az MKB Magánnyugdíjpénztárnál lettek, ezeknél a kasszáknál a tagság átlagos egyenlege is magasabb volt, a nyugdíjba vonulók az MKB-nál több mint 7,2 millió, a Budapestnél pedig 7,3 millió forintot is meghaladó átlagos egyenleggel rendelkeztek. A Szövetségnél, ahol a legalacsonyabb átlagos reálhozamot vehették fel a nyugdíjba vonulók, az átlagos egyenlegük csupán 4,9 millió forint volt.

A magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíját úgy számolják, hogy a 2010 novemberéig tartó szolgálati időre 75 százalékos, az azóta eltelt időre pedig 100 százalékos állami nyugdíj jár nekik, ezt egészíti ki a pénztártól kapott járadék. A cikk szerint vannak, akik a nyugdíjazásuk után is tagok maradtak.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu