Szórakozás

Szabó András Csuti: A szüleim nem akarták, hogy tanulatlan, megkeseredett, középszerű focista legyek

Szabó András Csuti: A szüleim nem akarták, hogy tanulatlan, megkeseredett, középszerű focista legyek

Interjú Szabó Andrással arról, hogyan kapta a Csuti becenevet, miért nem lett a Ferencváros igazolt játékosa, hogy miért kell felszólalni Dúró Dóra könyvdarálása ellen, és hogy miként érintette a családját a Tibi atyás botrány.

Nagy álmod volt, hogy a Fradi igazolt játékosa lehess. Miért nem sikerült?

Alapvetően az ügyetlenségem és egy válaszhelyzet miatt. Csepelen nőttem fel, de a szüleim nem akarták, hogy ott rossz társaságba keveredjek. Gyakorlatilag a gettóban nőttem fel, kilenc-tízévesen én már mindent láttam, amit ennyi idősen nem lenne szabad.

Szipus Alfonz nálunk hamarabb volt a telepen, mint a YouTube-on. Eldobott injekciós tűk, satöbbi, nyilván a foci volt a menedék.

Első-második számú csere voltam, a szüleim felismerték, hogy ezzel messzire nem megyünk, meg nem is akarták, hogy tanulatlan, megkeseredett, középszerű játékos legyek. Így választanom kellett, hogy vagy a fociban fejlődöm, vagy teljesen más pályára térek. A tanulás mellett döntöttem.

A családod nagy része viszont Újpest-drukker. Honnan a Fradi-szerelem?

Nem értem, hogyan történt ez, de a bátyám és az apukám is Újpest-szurkolók lettek. Engem a nagyapám vitt ki először Fradi-meccsre, totálisan átjárt az a fajta szellemiség, amit a fradista lét jelent.

A Csuti becenév is gyerekkorodban ragadt rád?

Anyukám adta: ringatott, és egyszer csak Csutikámnak nevezett. Sokáig nem használtam ezt a nevet, aztán tinikoromban lett egy tárcsázós telefonunk, hívtak mindig a haverok, ilyenkor anyu vette fel, kiabálta, hogy „Csuti, telefon!”, így rám ragadt a név. Az, hogy használom, valamilyen formában tiszteletadás anyukám felé.

A közösségi médiában sokszor írsz társadalmi ügyek kapcsán, nemrég Dúró Dóra könyvdarálásáról is sarkalatos véleményt fogalmaztál meg. A celebek többsége sokszor lapít, neked honnan a késztetés?

A közösségi médiát nem szabad kizárólag arra használni, hogy pénzt csináljunk belőle, mert akkor nagyon rossz úton járunk. Az átlagnál nagyobb követőtáborral rendelkező arcoknak felelősséget kell vállalniuk ilyen kérdésekben is.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Horváth Charlie pár hete azt nyilatkozta nekünk, nem akar senkinek az ellensége lenni, politikával soha nem is foglalkozott, mert nem tiszte erről beszélni. Te amiatt nem nyilatkozol ilyen témában, mert két részre szakadna a követőtáborod? 

Egy másodpercig nem érdekelne az utóbbi forgatókönyv. De nem vagyok benne biztos, hogy politikai kérdésben szót tudnék érteni a kommentelőkkel. Nem is kezdek bele például egy bevándorlással kapcsolatos témát kifejteni a közösségi médiában, mert nem alkalmas rá a platform. Ha ennek van fóruma, szívesen. Ha látom a meghívott vendégeken is, hogy ez valódi beszélgetés lesz, és nem arról szól, hogy „Csuti, te TV2-n vagy, biztos fideszes vagy”, úgy minden további nélkül benne vagyok ilyenekben.

Az Instagram erre nem megfelelő terep?

Nem: sok az arctalan kommentelő, divat élből fikázni mindent és mindenkit, mert úgysem lehetnek következményei. Gyakorlatilag alig találni normális vitákat, párbeszédeket.

De azért olvasod a hozzászólásokat, amiket kapsz.

Persze, mindig. Örülök, ha írnak. Nagy változásokon ment keresztül a közösségi média.

Jó vagy rossz értelemben? 

Inkább rossz. A közösségi média aranykorában mindenki szeretett mindenkit.

Volt ilyen?

Még az elején, sok évvel ezelőtt. Nem volt ez, hogy köpködjük a másikat, odaszólogatunk ha kell, ha nem. Én hiszek az értelmes vitában, de az nagyon ritka sajnos, ha két ellentétes nézeteket valló ember tud beszélgetni egymással.

Mennyire vagy hiú? Kevés olyan képedet láttam, ahol a hajad ne lett volna milliméter pontossággal belőve.

Az vagyok, de sok olyan tartalmam van a neten, ahol hülyét csinálok magamból, például a gyerekeim kedvéért – ezek nem feltétlenül előnyösek, de ez egyáltalán nem számít. Egészséges határon belül hiúnak kell lenni, a hajbeültetésemről is beszéltem már többször.

Botoxoltattál is. Ez még az egészséges hiúság része?

Szerintem igen, meg mértékkel mindent szabad. Ha nem iszol meg naponta ötven üveg sört, csak egyet, az rendben van. Ha egyszer botoxoltatsz évente, az belefér. Én például keveset iszom, nem hidratálok megfelelően, emiatt volt szükségem a botoxra. A hajam is nagyon zavart: vékonyszálú, kevés, ritka. Ha van rá mód, hogy ezen lehet javítani, akkor hajrá. Mértékletességgel minden kordában tartható.

Hogyan foglalnád össze a saját munkásságodat? Hol helyezkedik el az influenszerkedés-celebkedés- műsorvezetés tengelyen?

Közgazdász diplomám van. A Fazekas Gimnáziumban tanultam, évekig pénzügyi területen dolgoztam, régióigazgató voltam egy alkus cégnél, kilencven ember tartozott alám. Innen egyébként kirúgtak, miután szerepet kaptam az Ázsia Expresszben. A feleségem révén jött a tévé, persze ez is nagyon sok embert zavart. Soha nem titkoltam, hogy Edinának köszönhetem ezt a világot, de meg is ragadtam ebben saját jogon. Azt mondják, az a fajta műsorvezetés, amit én csinálok, szerethető. Mindezek mellett tizenegy vállalkozást irányítok és közel negyven embernek biztosítunk munkát, úgyhogy van feladat bőven, de összességében mindegy, hogy én mit dolgozom, valójában az a legfontosabb nekem, hogy jó férj és apa legyek és boldog legyen a családom.

A média világával és a tévézéssel valaha voltak terveid?

Nem nagyon. Ha igen, akkor képeztem volna magam egy akadémián. A tévézésben legjobban a kollégáimat szeretem, ezt az egész miliőt, a figyelmet, az élő műsorok adta feszültséget. Nem maga a szereplés vonz, hanem a feladat és a csapat.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Vágysz az emberek szeretetére?

Az a legnagyobb hiba, ha valakit nem dicsérünk. Jólesik, ha azt írják, szeretünk titeket, példaértékű család vagytok, Csuti, jó az, amit csinálsz, szeretnénk rátok hasonlítani. Én nagyon szeretem, ha jót írnak, de ugyanúgy elraktározom a rosszat is. A normálisan megfogalmazott kritikának örülök, a minősíthetetlen trollkodással nem tudok mit kezdeni. Ha pedig valaki antiszemita, rasszista vagy homofób, azt azonnal törlöm.

Létezik lojalitás a kereskedelmi tévézésben?

Sokáig hittem, hogy igen. Aztán rájöttem, ugyanúgy eldobnak, ha nem vagy jó a nézettség növelésében. Egyébként hívott az egyik kereskedelmi csatorna, hogy szerepeljek mostantól náluk, de az volt a feltételük, hogy a jelenlegi adón futó műsoromat nem vezethetem tovább. Én meg mondtam, hogy nem hagyom cserben a kollégáimat. Nem mondhattam a műsorkészítőknek, hogy csókollak titeket, megyek nyolcszor annyiért az új helyre. Az operatőrrel és a hangosítóval mi lesz? Ha nem dolgozhat, mi a francból fizeti ki a hitelét? Én az emberek felé való lojalitásban hiszek.

Curtis eltűnése tolerálható?

Nehéz objektíven megítélni ezt. Van egy szerződése, ez világos. De ha százötvenen belerúgnak, nem jó, ha százötvenegyedikként te is belerúgsz. Ő nem volt lojális senkihez, aki ebben a műsorban benne volt. Én nagyon kedvelem őt, úgymond a nép gyermeke, minden egyes hibájával.

Például, hogy Újpest-drukker?

Ez a legnagyobb hibája. Viccet félretéve, én bármikor kértem a segítségét, mindig ott volt. De azzal a TV2 vezetésének is tisztában kellett lennie, hogy ha egy ilyen zárt rendszerű, keretes, időhöz kötött műsorba meghívják, számolni kell azzal, hogy a Curtis nem biztos, hogy megérkezik a vasárnap esti felvételre. Azt azonban fontosnak tartom elmondani, hogy a marketingcégünk dolgozik vele, és mindig korrekt, megbízható volt.

A hibákban neked is van tapasztalatod. Azt nyilatkoztad korábban, hogy régen nem voltál mintapartner, sokszor voltál hűtlen. Mi változott mostanra?

Egy említésre méltó kapcsolatom volt Edina előtt. Sokat éltem egyedül, huszonhárom voltam, amikor elköltöztem anyukámtól. Emiatt is tisztában voltam azzal, hogy mit szeretnék megtalálni egy nőben. Elsősorban nem dizájnelemet, mert azt találok a lakásdekorációs boltban. Nekem fontos, hogy egy nő tartson valahová, legyenek céljai, legyen törekvő. Magamon kívül én nem is szerettem igazán senkit. Aztán jött Edina és hihetetlen türelemmel megtanított szeretni.

Pörgettem a közösségi oldaladat, ott vettem észre, hogy bibliai témájú mesekönyvet reklámoztál. Vallásos vagy?

Hiszek abban, hogy van valaki, aki nálunk nagyobb hatalommal bír. De a lélekvándorlásban is hiszek, szóval egy keresztény konferencián kitérnének a hitükből ezt hallva. Imádkozom esténként, de nem tudom, miben hiszek. A Bibliának van egy olyan tanítása, ami megfelelő időben és környezetben tanító jelleggel bír a gyereknél.

A házasság fontos számodra?

Szeretném a feleségemnek megadni, hogy ott áll a templomban, fehér ruhában, hosszú uszállyal. Vizuális élményt adni a rokonoknak.

Érzelmes ember vagy?

Mutatok gyengeséget. A Távkapcs és az Armageddon végén is sírok. Ezt szerintem az ember hozza magával. A legtöbb példám az apa kontra családképre épül: nem véletlen, biztos amiatt van, hogy a szüleim elváltak, és én nagyon kevés minőségi időt töltök apámmal a mai napig. A legfőbb apakép nálunk a nagypapám volt, aki egy intelligens, érzelmes ember volt.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A Tibi atyás botrány érzelmileg kavart fel? Az oldal készítője hosszú írásban illetett téged olyan jelzőkkel, hogy Kulcsárné Csuti a neved, azt pedig nem tartja helyesnek, hogy a gyerekeitekkel reklámoztok a közösségi médiában.

Ott a rágalom zavart. Nem valós, amit írt. A másik zavaró pont a jogrendszerünk, az, hogy valaki megtehet ilyesmit.

A Gazdasági Versenyhivatal egyből elkapja az embert, ha egy fizetett poszthoz nem írja oda, hogy reklám, közben meg bárki bármit leírhat az interneten következmények nélkül.

Valami lehet itt a háttérben, talán valamilyen együttműködésem miatt kisebb fókuszt kapott az ő terméke, nem tudom, miért rágalmaz minket és ekézi a szülői mivoltunkat. Régebben ezeket annyival egyszerűbben meg lehetett oldani, ma marad a bíróság.

Perre mentetek?

Persze, folyik az ügy, végig fogjuk vinni, de nemcsak magunk miatt, hanem azokért is, akiket jogtalanul zaklatnak vagy rágalmaznak. Nem is értem, hogy működhet egy ilyen oldal, ahol a tartalmak zöme sértő, trágár, obszcén kifejezésekben gazdag, mindezt arc nélkül egy kitalált szerepbe bújva. Hazug cikkekkel és kattintásvadász főcímekkel írja a blogját, mivel folyamatosan hirdetések futnak rajta, ebből él az oldal. Megmondtam, engem nem érdekel a pénz, amit kapunk majd, azt jótékony célra ajánljuk fel. Persze a perköltséget fizesse ő.

De az internet ilyen: bárki leírhat bármi.

Zavar is, hogy ezeknek nincs következménye. Erre kellene valami normális szabályrendszer. Azért tudok erről higgadtan beszélni, mert Edina nagyon jól kezelte ezt a helyzetet, de simán lehetett volna baja is, elvégre éppen állapotos volt, amikor ez zajlott. Ha valami történt volna az idegeskedéstől, ebből a felesleges feszültségből, most nehezen tudná írni a blogját a szerző.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Olvasói sztorik