Kik húznak hasznot a válságból?

Összegyűjtöttünk tíz olyan iparágat, amelyeket a válság nem sújt, sőt akár fel is lendíthet. Természetesen nem a zavarosban halászó, vagy morális kontroll nélkül mások szorult helyzetét kihasználó vállalkozóknak akarunk tippeket adni, hanem a szükségszerűen megváltozó gazdasági szerkezet nyújtotta lehetőségeket, természetes törvényszerűségeket vesszük sorra.

Háztartási termékek

Közismert, hogy gazdasági válság idején mindenki visszafogja fogyasztását. Ez persze a különböző igényszinteket kielégítő termékeknél más-más mértékben jelentkezik. Legutoljára az élelmiszerekről és megszokott alapjavainkról vagyunk hajlandóak lemondani, mint a borotválkozás, a tisztálkodás. A gyorsan mozgó áruk (az ún. FMCG-termékek) körében várható az átrendeződés, a márkátlan és olcsóbb termékek mindenféleképpen nagyobb keresletre számíthatnak.

A termelési költségek csökkenése is segíti az élelmiszeripar túlélését, hiszen a munkaerőpiaci túlkínálat következtében a dolgozó olcsóbb lehet. Akár el is jöhet az a pont, hogy megéri a gépek helyett humán erővel csinálni nagyon sok mindent. Ráadásul várhatóan állami támogatás is jár a foglalkoztatást növelő, új munkahelyeket megnyitó cégeknek, így a szaldó még kedvezőbb lehet.

Alternatív energia

Bár első látásra úgy tűnik, hogy az energiaárak – elsősorban az olaj – éppen hogy tompítani fogják a válság hatását a kereslet visszaesésével mélyebbre szálló árakkal, mindazonáltal azzal mindenki tisztában van, hogy bőven van még tartalék korunk energiafelhasználási hatékonyságában.

Minden olyan újítás vagy alternatív technológia, amely költségcsökkenést hoz a vállalati rezsikben, kedvező fogadtatásra számíthat, és beüzemelői meglapozhatják vele későbbi sikereiket. Igaz, hogy békeidőben is megkülönböztetett figyelem övezi az energiaipari úttörőket, de válság idején a költségcsökkentési kényszer még erősebb a vállalatoknál.

Alkalmazott kutatások

A történelem folyamán nem kevés találmány született meg pusztán szükségből. Válság idején megnő az ázsiója minden olyan megoldásnak, amely könnyebbséget, filléres megtakarítást vagy biztonságosabb munkafolyamatokat biztosít. Ráadásul ilyenkor – ahogy az energiaipari fejlesztéseknél is – az újítások iránt fogékonyabbak a vállalkozók, hiszen a kilátástalanság elől menekülve bátrabban kockáztatnak ismeretlen vagy nem százszázalékosan kipróbált technológiákkal.

Akinek bejön a számítása, versenytársait megelőzi, biztosítja túlélését, és egyúttal történelmet is írhat. Persze a K+F iparág alapvetően kevesebb támogatásra számíthat recesszió idején, de az alkalmazási fázishoz közel álló fejlesztésekre mégis messiásként vár az ipar.

Tömegtermelés

Az elmúlt években igazán jó megtérülést azokkal a tevékenységekkel tudtak felmutatni a kezdő vállalkozók, ahol valamilyen speciális igényt lehetett kielégíteni adott terület egyetlen vagy egyik legjobb szakértőjeként. Ezek a réspiacok a válsággal várhatóan veszélybe kerülnek, ugyanis általában valamilyen vertikális függőségi viszonyban állnak más vállalatokkal, amelyek közül ha egy is kiesik, pótlása nehézkes, és az egész vertikum túlélését veszélyezteti.

Nem kell katasztrófára gondolni, elég ha valamilyen fontos alapanyag árszínvonala tolódik el olyan mértékben, hogy az egész vertikum üzleti modelljét tolja a piros vonal alá, vagy egy nagy vásárló fogja vissza megrendeléseit. Válságos időkben a tömegtermelés a biztonságosabb, a tömeges személyre szabás extra költségeit már túl rizikós felvállalni.

Használtpiac

A válság jeleire elsők között fogta vissza termelését az autóipar. Bizony, ingóságaink között legnagyobb tétel a gépjármű. Új autót ritkán vesznek a fogyasztók égető szükségből, általában van egy működőképes régebbi a tulajdonukban. Ezért nem is olyan nehéz elhalasztani ezt a beruházást, és ha kilátásaink hirtelen leromlanak, akkor nem nehéz elállni a vásárlástól.

Ha mégis fontos a csere, rendelkezésre áll bőséges választék a használtpiacon. Az autók mellett ugyanez igaz a műszaki cikkekre, lakberendezési tárgyakra, vagy akár a ruházati termékre is. Hazánkban néhány éve van felfutóban az online használtpiac, amelynek újabb lökést adhat egy gazdasági válság.

A használt áruk mellett a szervizszolgáltatók és a javítóműhelyek is növekvő forgalomra számíthatnak. Igényeinkből alább adunk, a fogyasztói társadalom szerényebb szinten, más piacokon elégíti ki napi vágyait. Ha a rezsi és a részletek miatt kell aggódnunk, akkor átmenetileg jó lesz az újrafutózott gumi is, és fénymásolóból sem kell kétévente újat venni, hozza fel éppen elviselhető szintre a szerelő.

—-További szektorok—-

Magántőkeipar

Ha a bank nem ad hitelt a vállalkozásnak, pénzre akkor is van szüksége. Ráadásul a válság nem tart örökké, és aki elegendő tartalékkal és magabiztos háttérrel rendelkezik, az megmentőként léphet fel, persze nem feltétlenül önzetlenül.

Válság idején a kockázati és a magántőke sokkal nagyobb szerephez jut az intézményesített banki finanszírozás helyett. A felvásárlások, összeolvadások (az ún. M&A-aktivitás) is sűrűbbek. Kellő kontroll hiányában az uzsorai szolgáltatások is virágzásnak indulnak. Biztosak lehetünk benne, hogy a most bedőlő amerikai bankok névadóinak némelyike egykor maga is a zavarosban halászva alapozta meg a bank hírnevét, a történelem homálya sok szépséghibára kínál gyógyírt.

Tanácsadói szektor

Az előbb felsorolt tippekből is látszik, hogy válság idején sincs minden veszve. Rengeteg módja van, hogy megtakarítsunk, előremeneküljünk, átalakítsunk, időben lépjünk.

Nagy változásokat, nehéz döntéseket, gyors reformokat azonban nem feltétlenül tud önerőből meglépni a vállalkozó, ehhez tanácsadókra van szüksége: adószakértők, M&A-konzulensek, csődbiztosok, outsourcing-specialisták, rendszerszervezők, válságmenedzserek, jogászok és még tucatnyi szakma veheti biztosra, hogy bőven akad majd ügyfele és elfoglaltsága.

Szövetségek, társulások

Aki válság idején kooperatív, korábbi nagy vevőivel engedékenyebb, az olyan partneri viszonyt alakíthat ki, amely a fellendüléskor stabil bázist, különleges biztonságot és extraprofitot jelent majd. Bár a hála és a lojalitás egyelőre mintha kevésbé lenne része a magyar gazdasági életnek, talán a nehéz idők majd sokakat rádöbbentenek a protestáns etikában már bizonyított tételek igazságaira.

Válság idején a szakmai szervezetektől a trösztökön át a holdingokig terjednek a kockázatmegosztás lehetséges formái. Itt ismét kitűnik az egyéni és ideiglenes motívum: ha túl drága a biztosítás mint pénzügyi instrumentum, akkor fizikai és szellemi erőforrásokkal kell megoldani a kockázat csökkentését.

Jövedéki termékek

A gazdasági válságok történelmi emlékei nyomán utcán bolyongó hajléktalanokat vizionálunk. Ha magunk elé idézünk egy hajléktalant, észre kell vennünk, hogy gyakran menekülnek a kilátástalanság elől az alkoholba vagy más szerek bódulatába. Ha ennyire nem is lesz kritikus a helyzet mindannyiunk számára, azt a következtetést levonhatjuk, hogy az elhúzódó krízishelyzetben az emberi természet sajátossága miatt megnő az igény az átmeneti boldogság- és biztonságérzet forrásai iránt.

Távol álljon tőlünk, hogy egyértelmű utasítást fogalmazzunk meg az ital, drog, prostitúció szentháromságának főtevékenységként való űzésére, ám ezek puhább és legális keretek között folyó alternatívái is növekvő keresletre számíthatnak.

Hasonló boldogságvágy miatt válság idején nagyobb az igény a gyors megoldás illúzióját nyújtó szolgáltatások és kikapcsolódási formák iránt: ilyenek a szerencsejátékok, az ezotéria, a vallási irodalom vagy az exkluzív sikerkönyvek, bestseller karrierirodalmak.

Hírközlés, média

Válság idején a hirdetői kedv ugyan visszaesik vagy legalábbis átrendeződik, ám a közönség megnövekvő figyelme ezt a hatást némiképpen ellensúlyozni tudja. Természetesen nem csak a hírek miatt kapkodja el mindenki az újságokat, és tapad a tévére, hanem azért is, mert a kikapcsolódás a szórakozás ezen egyszerű formái megfizethetők és könnyen elérhetők mindenki számára.