Morális válságról elsősorban a köztársasági elnök, illetve az ellenzék beszélt, és véleményük szerint ez nyilvánvalóan továbbra is fennáll, hiszen a szerintük ezt kiváltó okok nem szűntek meg: a kormány, illetve a miniszterelnök a helyén maradt – mondta lapunk kérdésére Szomszéd Orsolya.
A Vision Consulting elemzője hozzátette: a tavalyi eseményeket, és a kialakult helyzetet eleve nem egyformán ítélte meg a két politikai oldal. „A Fidesz még mindig hazugsággal vádolja a kormányt, és a tűntetők is újra megjelentek a Kossuth téren – e szerint nem változott semmit a helyzet tavaly óta” – véli a szakértő.
Sólyom is rátett egy lapáttal
Capital Institute igazgatóhelyettese szerint a balatonőszödi beszéddel kapcsolatban emlegetett erkölcsi válság önmagában is politikai kategória és eszköz, amelyet leginkább Sólyom László köztársasági elnök használt, ám mivel semmilyen módon nem definiálta azt, a fogalom használata maga is megnyújtotta és kitágította a politikai vitát.
„A hazugsággal és igazsággal kapcsolatos politikai vita nem ért véget. Nem csupán azért, mert a balatonőszödi beszéd a Fidesz talán legfontosabb kiindulópontja szinte minden politikai vitában, hanem azért is, mert a beszéddel kapcsolatban két olyan értelmezés áll szemben egymással, amelyek alapvetően kizárják egymás érvényességét. Míg Gyurcsány Ferenc arról beszél, hogy a hazugság fogalmát leleplezve valójában az igazságot tárta hallgatósága elé, addig a Fidesz – valamint a különböző demonstrációk szervezői – szó szerinti értelmében utalnak vissza Balatonőszödre és a hazugságokra, sőt arra hivatkoznak, hogy a miniszterelnök értelmezése – a hazugság igazságként való újradefiniálása – maga is hazugság” – véli Gyulai Attila.
2010-re is hatása lesz
Szomszéd Orsolya szerint a kormány számára továbbra is a legnagyobb problémát a hitelesség elvesztése okozza, így hiába hozzák adott esetben a reformok a várt eredményeket, illetve hiába érnek véget a megszorítások, a hitelességet ettől még nem nyeri vissza automatikusan a kormány.
Gyurcsány beszéde 2010-ig is kihathat (Fotó: MTI)
„Az őszödi beszéd, illetve annak ténye, hogy a kormány teljesen mást tett, mint amiről a választási kampányban beszélt, 2010-ben is komoly érvet jelenthet majd a koalíció ellen. A bizalmi válság lényege, hogy a baloldali szavazók alapvetően csalódtak pártjukban, elvesztették azon meggyőződésüket, hogy jól választottak” – mondta a politológus.
Gyulai Attila szerint is nagy a valószínűsége annak, hogy az őszödi beszéddel kapcsolatos viták végigkísérik a következő választásig tartó politikai ciklust, amire jó alkalmat ad például az is, hogy az eseménynek önmagában is két évfordulója van, a beszéd elhangzásának és nyilvánosságra kerülésének időpontja.
Még mindig nagy a feszültség
„A fent említett események újra és újra alkalmat adnak a felelevenítésre, akár magára a szövegre, az abból vett idézetekre, akár a tavaly ősszel történtekre gondolunk. Megtisztulásról ebben az értelemben biztosan nem beszélhetünk, hiszen a szavazók egyik – jelenleg nagyobb – része a Fidesz értelmezését fogadja el, vagyis szerintük jelenleg is „hazugságban élünk” míg a másik arra hivatkozik, hogy a miniszterelnök az ország valódi helyzetét tárta fel, és valójában a Fidesz hazudik. Ebben a helyzetben teljességgel kizárható, hogy a balatonőszödi beszéd értelmezésével kapcsolatban konszenzus alakul ki” – mondta a Political Capital Institute igazgatóhelyettese.
Szomszéd Orsolya szerint a politikai feszültség és a blokkok közötti távolság 2006-ban tovább nőtt, a szembenállás még inkább elmélyült. A rendkívüli politikai időszak kétségtelenül lezárult, a feszültség is bizonyos időközönként alábbhagy, a két tábor közötti szembenállás azonban nem mérséklődött.
