A gazdaságin kívül az összes igazgató és húsz főosztályvezető kapott felmentést jelenlegi pozíciójából a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH). Mivel az NBH-nak május 31. óta nincs véglegesen kinevezett vezetője, a személyi változásokról az ideiglenesen megbízott főigazgató, Laborc Sándor dandártábornok döntött.
Nemrégiben Laborc javaslatot tett az NBH átszervezésére, amelyet Szilvásy György titokminiszter jóvá is hagyott, így szeptember 1-jétől már az új struktúra szerint működik a cég. Az átalakítások nyomán szeptember 1-jén csökken a szervezeti egységek és a vezetők száma az NBH-ban, nagyobb hangsúlyt kap a műveleti és az értékelő munka, és lehetővé válik az információk gyorsabb továbbítása – derül ki az NBH augusztus 28-i közleményéből.
Reformnak nevezett rombolás?
A Magyar Nemzet értesülése szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalnál harmadával csökkent a szervezeti egységek száma. Demeter Ervin egykori szakminiszter a menesztésekről csupán annyit közölt, a reformnak mondott rombolás elérte a biztonsági szerveket is.
Eddig felülről vezérelve állították politikai szolgálatba az NBH-t, most pedig a vezetői helyekre próbálnak majd olyanokat tenni, akiket a szocialistákkal való azonosulás alapján választanak ki – mondta. Azt továbbra sem tudni, mikor lesz kinevezett főigazgatója a polgári titkosszolgálatnak.
Politikai tisztogatás?
Az Index értesülései szerint a „lefejezések” háttérében külföldi érdekérvényesítés vagy a politikai tisztogatás verziója állhat. Az internetes portál szerint az elbocsátások mögött kétféle lehetőséget látnak bennfentesek. Az egyik verzió szerint a nyugat felé most teljesítettük az egyik régi restanciánkat, ugyanis a többi kelet-európai titkosszolgálattal ellentétben a magyar Nemzetbiztonsági Hivatalnál a rendszerváltás előtti igazgatók székükben maradhattak. A másik lehetőség szerint kitakarították a sok kiszivárogtatás miatt a lehetséges felelősöket.
„Természetes, hogy ha egy szervezetnél csökken a szervezeti egységek száma, akkor nem minden korábbi vezető kap vezetői megbízatást az új szervezetben” – reagált a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) átszervezéséről szóló sajtóhírekre a szolgálatok egyik, név nélkül nyilatkozó munkatársa az MTI-nek. „Ha egy szervezetnél a központi szervezeti egységek száma csaknem a felére csökken, és így az összes szervezeti egység száma az egyharmadával csökken, akkor vannak olyan korábbi vezetők, akik nem lesznek többé vezetők az új szervezetben” – tette hozzá.
Szilvásy: nem tisztogatás
A hatékonyság növelése, a párhuzamosságok kiszűrése, és a gyorsabb információáramlás érdekében kellett átszervezni a Nemzetbiztonsági Hivatalt, szó sincs tisztogatásról – nyilatkozta Szilvásy György. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hozzátette: az átszervezésben szerepet játszott az is, hogy ki kellett küszöbölni az elmúlt hónapokban napvilágra került szakmai hiányosságokat.
Hangsúlyozta: nem igaz, hogy elküldték az NBH teljes vezetését. A tárca nélküli miniszter megjegyezte: pontos számokat nem mondhat, de a főosztályok száma a felére, az osztályoké harminc százalékkal csökkent és összesen fele annyi vezetői poszt van, mint korábban.
Az összevonás nem jár létszámleépítéssel és az osztályok, főosztályok, igazgatóságok új vezetőinek 85 százaléka korábban is vezetőként dolgozott a szervezetnél – hangoztatta a miniszter.
Nem vonják össze a titkosszolgálatokat
Szilvásy György szerint az átszervezés azt is jelenti, hogy nem vonják össze a katonai és a polgári titkosszolgálatokat. Emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban kérte, vizsgálják meg a két szervezet összevonásának lehetőségét. Ezután – mint mondta – felkérte az Állami Számvevőszéket ennek áttekintésére, de végül inkább a két szervezet racionalizálása mellett döntöttek.
A miniszter leszögezte: nem fél attól, hogy esetleg valaki információkat szivárogtat ki az elbocsátottak közül, hiszen minden vezető tudja – akár bent dolgozik a szervezetben, akár már eljött onnan -, titokvédelmi szabályok vonatkoznak rá. Ha ezt bárki megszegné, az komoly felelősségre vonással járna.
Az NBH feladata közé tartozik a kémelhárítás, a terrorelhárítás, a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Feladata továbbá a gazdaság-biztonság védelme, a nemzetbiztonsági védelem, az A, B, C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés, továbbá az alkotmányos rend megváltoztatására irányuló törvénytelen törekvések felderítése és elhárítása.
