A kullancsencephalitis, vagyis a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás tulajdonképpen egy vírus okozta betegség, ami ritka esetben halállal, kicsit gyakrabban maradandó károsodással járhat.
Okozott már kisebb járványt a nyers, pasztőrözetlen tej hazánkban is, Vas megyében az elmúlt tíz évben két alkalommal fordult elő nyers tej fogyasztását követő kullancsencephalitis megbetegedés, 2007-ben fertőzött nyers kecsketejtől 26, 2011-ben nyers tehéntejtől öt személy betegedett meg. Védőoltás először a ’70-es években volt a vírus ellen, Magyarországra a ’80-as években került be Ausztriából, és elsőként az erdészeket oltották be vele. Ma kötelező számukra, és minden más olyan munkát végző számára, akik kénytelenek sokat erdős területen dolgozni. Patikai forgalomba az 1990-es években került.
Magyarországon a vírusos kórokozók leggyakoribb előfordulási területei az Északi-középhegység, a Dunántúli-középhegység, az Alpokalja, leginkább a sötétebb, lombos erdőkben találhatunk fertőzött kullancsokat
– mondta el a 24.hu-nak Dr. Ócsai Lajos járványügyi szakértő, korábbi ÁNTSZ járványügyi főosztályvezető. A kullancsok ugyanis a nedves, sötét területeket szeretik, ahol nem száradnak ki, de kisebb számban a kevésbé erdős környékeken is megtalálhatók. Az Alföldön a kullancsok fertőzöttsége azonban minimális.
A betegségnek alapvetően kétféle lefolyása van: ha valakibe bekerül a vírus, az első fázisban egyszerű nyári influenzaszerű tüneteket produkál. Jöhet azonban egy második hullám is az elsőre nagyjából egy héttel, ez a veszélyesebb.
Akinél ez kialakul, az már sokkal súlyosabb tünetekkel jár. A halálozás nagyjából 1 százalékos, de bizonyos esetekben maradandó károsodás, például végtag- és izomsorvadás is kialakulhat
– mondta a szakember.
„Azt tudni kell, hogy a kullancsnak nem az ember az elsődleges célja. Kisrágcsálókba, az erdőben élő vadakba mászik először, de ha az ember arra jár, ráfanyalodik.” – mondta Dr. Ócsai Lajos. Jó tudni, hogy a kullancs nem fertőz azonnal, ahogy a bőr alá jut, kell neki egy kis idő, mire elkezdi visszafecskendezni a fertőzött nyálát az áldozatba.
Nem mindegy, hogy meddig szív a kullancs, ugyanis akkor, ha már jóllakott, elkezd visszaöklendezni. Az biztos, hogy ha 2-3 óránál tovább benn marad a kullancs, eleget eszik, és visszakerül a nyála az emberi szervezetbe.
A kullancsot nyugodtan eltávolíthatjuk bárhogyan, nincs semmiféle különleges trükk – egyedül arra érdemes figyelni, hogy a potrohát ne nyomjuk meg, mert ekkor is elkezdődhet az öklendezés. Olajat vagy zsírt se cseppentsünk a csípés helyére, ekkor ugyanis a kullancs elkezd fuldokolni, és szintén kiadhatja magából a fertőzött nyálat. Az időtényező nagyon fontos: csak a nagyon éhes kullancs nem fecskendez vissza, így nem szabad megvárni, hogy jóllakjon az állat.
Alapvetően mindenkinek érdemes beadatni a védőoltást, aki valamilyen oknál fogva szeret a természetben tartózkodni, és sokat van fás, bokros területen. Magyarországon jelenleg alacsony az átoltottság. „Az óvatosság kiveszőben van az emberekben, ráadásul nemcsak Magyarországon előforduló vírusról van szó, külföldön talán még nagyobb a fertőzöttség. Ott viszont szélesebb körben adják be a védőoltást, emiatt arányaiban kevesebb a beteg, mint itthon” – mondta Dr. Ócsai Lajos.
Az is probléma, hogy sokan későn oltatják be magukat: a védőoltás ugyanis gyakorlatilag három adagból áll, és a kullancsszezon előtt, december-január környékén érdemes beadatni.
A magyar ember mindent az utolsó pillanatra hagy, pedig fontos, hogy lehetőleg ne kapja meg valaki az oltásokat a csípéssel együtt
– mondta a szakember.
Érdemes élnie a védőoltással mindenkinek, aki aktív, természetközeli életmódot él, akkor főleg, ha külföldre, Nyugat-Európába megy túrázni. Kifejezetten hasznos lehet az oltás a gyerekeknek is, pláne, ha nyáron táborba készülnek – itt ugyanis könnyen észrevétlen maradhat egy kullancscsípés, az encephalitisnél pedig nagyon fontos, hogy a parazitát időben eltávolítsuk.
Kiemelt kép: Jean-Christophe Verhaegen /AFP
