A korábban divatos megfigyelési esetek után most leginkább a kötelező orvosi vizsgálatokon szeretnének spórolni a multiláncok. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) befutott megkeresésekből az derül ki, hogy néhány élelmiszercégnél a dolgozókkal fizettetik például a tüdőszűréseket (Spar és Match).
„Több helyen azzal is találkozunk, hogy úgynevezett jelenléti díjat vezettek be, amelynek az a lényege, hogy a foglalkoztatott nem kapja meg ezt az összeget, ha betegállományba kényszerül. Gyakran egyhetes hiányzással többhavi összeget vonnak meg” – tudta meg az FN Mátraházi Istvántól, a szakszervezet alelnökétől. A munkaügyi szakértő hozzátette, hogy olyan esettel is fordultak hozzájuk, amikor az étkezési hozzájárulást vették el a betegség miatt.
IKEA
A megfigyelések és a betegségek büntetésének egy érdekes kombinációja történt az IKEA-nál. Az FN-nek a svéd bútorlánc egykori női alkalmazottja panaszkodott. „Nem tudtam, hogy minden cégen belüli mozgást és a helyiségekben eltöltött időtartamot regisztrálnak, és hosszasan megőriznek” – mondta el az információs osztályon dolgozó egykori alkalmazott, akit azért rúgtak ki, mert túl sok időt töltött a mosdóban és nem jelentette betegségét.
„Nem akartam elveszíteni az állásomat, mert korábban is sokat hiányoztam, de végül mégis így történt. Nem tehettem semmit, mert a munkaszerződésemben benne volt, hogy regisztrálják mozgásunkat a mágneskártyák alapján” – tette hozzá. Az IKEA megkeresésünkre eddig nem válaszolt.
Kémkedtek a kereskedelmi láncok
Nemrég néhány németországi kereskedelmi láncról derült ki, hogy megfigyelték dolgozóikat. A Lidl mellett az Edeka és a Plus is gyűjtött adatokat és felvételeket az alkalmazottakról (Németországban), ezt fel a Stern magazin oknyomozó újságírója olyan jegyzőkönyvek alapján, amelyeket a láncoknak dolgozó biztonsági cégek készítettek. Néhány üzletben minikamerás nyomozókkal figyeltették a dolgozókat.
A Lidl végül elismerte, hogy valóban rendeltek ilyen jellegű jelentéseket, de állításuk szerint csak azért, hogy megelőzzék a korábban megszaporodott üzleti lopásokat. Megkerestük a cég magyarországi leányvállalatát, de a válasz mindössze annyi volt, hogy már központilag kommunikálták az esetet, és nem kívánnak többet mondani.
Tesco
Készségesnek bizonyult viszont két másik multi. „Kamerák kizárólag az eladótérben és az áru beérkezésének helyszínén vannak, a bolti lopásokat akarjuk kiszűrni és a vevők biztonságát is szolgálják. Személyes élettereket (öltözőket, étteremet, pihenőt) nem figyelnek meg” – mondta el az FN-nek Hackl Mónika, a Tesco Magyarország kommunikácós vezetője.
Ennek ellenére a cégnél is átmotozzák a dolgozókat, egy elkülönített személyzeti bejáraton léphetnek be az objektumokba, a csomagjaikat és tárgyaikat le kell adni, napközben pedig szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy nem tartottak-e maguknál mégis valamit. Folyamatosan csináltatnak viszont dolgozói elégedettségvizsgálatokat, ezekbe azonban nem tekinthettünk bele.
Auchan
Hasonlóan nem mutatta meg az adatokat az Auchan, ahol idén nyáron második alkalommal készítettek felmérést a dolgozók körében. Azt viszont megtudtuk Gillemot Katalintól, a cég sajtósától, hogy náluk nincs csomagvizsgálat és a személyes tereket sem figyelik meg.
Nem valószínű, hogy ők a cég dolgozói. Forrás: MTI
Az Auchan viszont vetkőztet. Nemrég a soroksári üzletnél borultak ki a pénztárosok azon, hogy ötezer forintnál nagyobb hiány esetén alsóneműig kellett levenni a ruhákat egy bekamerázott szobában. Az egyik férfi dolgozó arról számolt be a cég szakszervezetisének, hogy még az alsónadrágba is belenéztek.
Érdekes, hogy az átvizsgálásokról nem készül jegyzőkönyv – a cég szerint adatvédelmi okokból ezeket megsemmisítik, ha nem találnak semmit, a Hírszerző információi szerint viszont egyáltalán nem készítenek feljegyzést –, így azt sem lehet tudni, hogy a biztonsági emberek hányszor „csekkolták le” a friss és attraktív pénztárosnőket.
Az átvizsgálók szerint ilyenkor mindig elfordítják a kamerát. Az Auchan sajtósa a felszínre került gyakorlatot – amelyet a sajtóban megjelent írások szerint több áruházban is folytatnak – úgy kommentálta, hogy évente mindössze néhány esettel lehet számolni.
—-Fizetés nélküli túlórák—-
A KASZ szerint olyan esetekkel is lehet találkozni, amikor a multiláncok áthágják a munkaidőt és bért szabályozó törvényeket: kettős nyilvántartást vezetnek a munkaidőről, elnyelik a túlórapénzt, a hétvégi pótlékot, vagy éppen nem adják ki a kötelező szabadságokat.
Az FN-nek nyilatkozó kereskedelmi szakértők szerint a munkahelyi diktatórikus eszközök használatát azzal lehet magyarázni, hogy az előre meghatározott profitelvárások miatt a foglalkoztatott munkaerő sok helyen már nem elég a normális üzletmenethez. Ezt tetézi a hazánkban dúló nyitvatartási verseny: egyre több áruház éjjel-nappal várja a vásárlókat. Nyugat-Európában az munkavállalók és a kis üzletek egységes fellépésének köszönhetően, heti egy szabadnap a kereskedelemben is jár.
A kifizetetlen túlóra elleni küzdelem jegyében a KASZ uniós támogatással indít egy úgynevezett munkaidőtükör-felmérést, ahol 1000 kereskedelmi dolgozót kérnek meg arra, hogy vezessen pontos naplót a munkahelyen ténylegesen eltöltött időről.
Metro
Egy másik, mostanság terjedő gyakorlat, hogy új munkakörök elvégzésére kényszerítik a dolgozókat. A szakszervezet például a Metro-lánccal egyezkedik, amely körlevélben tudatta az árumozgatókkal, hogy időnként a pénztárba is be kell majd ugraniuk.
A kétségtelenül legdurvább megaláztatást azok a szégyentáblák jelentik, amelyeken a korábban táppénzen levő kollégákat állítják pellengérre. A szakszervezet vezetője szerint folyamatosan keresik meg őket olyan telephelyek dolgozói, mint például a miskolci Bosch, a Volán, a Nestlé Szerencs-Diósgyőr gyára, de a Vodafone és a Magyar Telekom budapesti központjában is kemény az élet.
„A multik nagy része ellen már többször is indult szabálysértési eljárás, és bírságot is fizettek, azonban az állam óvatosan lép fel ellenük, hiszen az ország legnagyobb adófizetői közé tartoznak ezek a cégek” – vélekedett az FN-nek Sáling József, a szakszervezet vezetője és hozzátette, hogy a Magyarországon működő nagy áruházláncok és a multicégek egy része évek óta folyamatosan alkalmazza ezeket a módszereket.
Puhányok az alkalmazottak
A szakszervezet a kereskedelemben dolgozó 360-370 ezer foglalkoztatottból (50 fő feletti cégek) 60-70 ezer embernek nyújthat jogi segítséget a bíróság előtt, vagy tárgyalhat a cégekkel. A 25 nagyobb kereskedelmi lánc szinte mindegyikénél vannak szervezeteik (kivéve IKEA és Cora). Az esetek többségében sikerül megegyezni, ha ez nem járna sikerrel, a munkaügyi felügyelethez lehet fordulni, amely akár 20 millió forintra is megbírságolhatja a céget – ebben az esetben a vélelmezett sértett azonban nem kap egy vasat sem.
Az utóbbi hónapokban a korábbi évek átlagánál jóval több esetre derült fény. A szakszervezeti vezetők szerint nem azért nőtt meg ennyire az esetek száma, mert több a visszaélés, hanem egyszerűen jobban működnek a megerősített ellenőrző hatóságok (fogyasztóvédelem, munkavédelem, élelmiszerbiztonság).
Ennek ellenére a munkaügyi perek száma Magyarországon jóval alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban, mivel a magyar dolgozók kevésbé tudatosak, mint európai társaik. „Gyakran félnek elmondani nevüket és a céget, ahol dolgoznak, rettegnek állásuk elvesztésétől, vagy a pszichológiai megfélemlítésektől, amelyet néhány helyen alkalmaznak” – mondta el Mátraházi.
Az egyik nagy élelmiszerkereskedelmi láncnál például a vevők szeme láttára ráncigálta ki a középvezető a polcrendező alkalmazottat a grabancánál fogva, és üvöltözve leverte az árut. A korábbi években beszámoltak olyan esetekről is, amikor bezártak pénztárosokat és a vallomásig nem engedték ki őket.
