A beoltott önkéntesektől származó vérminták elemzéséből kiderült, hogy az oltóanyagjelölt egyrészt antitestek, másrészt úgynevezett gyilkos T-sejtek – ezek felismerik és elpusztítják az abnormális vagy fertőzött sejteket – termelésére ösztönzi a szervezetet.
– idézi az MTI az Oxfordi Egyetem kutatóit.
Eddig jó hír
Az eredmények nagy reményekkel kecsegtetnek, ugyanis korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy az ellenanyagok mindössze néhány hónapon belül kiürülhetnek a szervezetből, míg a T-sejtek évekig is a vérkeringésben maradhatnak.
A The Daily Telegraphnak nyilatkozó forrás szerint az eredmények rendkívül ígéretesek, de egyelőre nem bizonyított, hogy a vakcinajelölt hosszú távú immunitást biztosít a koronavírussal szemben.
Egyelőre annyit tudunk, hogy az oxfordi vakcina két dolgot is lefed egyszerre: stimulálja a T-sejtek termelődését és az ellenanyagválaszt. Ennek a kettőnek a kombinációja fog remélhetőleg védettséget nyújtani az embereknek. Ez eddig jó hír. Fontos pillanat. Ugyanakkor még hosszú út áll előttünk.
Szeptemberre elkészülhet
A The Lancet című orvosi folyóirat megerősítette, hogy a jövő héten fogja publikálni a még korai fázisban lévő klinikai vizsgálatok adatait.
Az egyetem Jenner Intézetében készülő ChAdOx1 nCoV-19 nevű vakcina a csimpánzoknál fertőzést okozó közönséges nátha legyengített változatára, valamint a SARS-CoV-2 tüskeszerű fehérjéjének genetikai anyagára épül.
Ha a fejlesztés megfelelő ütemben halad, akkor a vakcina nagyjából szeptemberben válna széles körben elérhetővé.
Kiemelt képünk illusztráció: XAVIER GALIANA / AFP
