A társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos szerint jelenleg mintegy 370 ezren élnek a 300 legszegényebb településen, ahol a születendő gyerekek száma több, mint egy jobb helyzetű, egymillió lakosú régióban – írja a Népszava. Vecsei Miklós egy háttérbeszélgetésen azt mondta, ha nem sikerül rövid időn belül felszámolni a nyomort a szegény térségekben, akkor települések sora lehetetlenül el végletesen.
Az általa mondottak illusztrálására fotókat vetített az elképesztő nyomorról, mélyszegénységről. Van falu, ahol több a falkába verődött kóbor kutya, mint az iskolába járó gyerek. Több helyen ma is általános az uzsora, az áramlopás. Akadt olyan település, ahol azért indult eljárás egy önkormányzati vezető ellen, mert a kettőt összekötötte. Illegálisan vételezte az áramot, amit tisztes haszon fejében továbbított a rászorulóknak.
Tíz év maradt
Szerinte ebben a helyzetben nem számít, ki, mennyire együttérző a nyomorban élőkkel, immár racionális, gazdasági okok miatt „kötelező odafigyelni” rájuk. Eddig is kötelező lett volna, de most már legfeljebb tíz év van megfordítani a folyamatokat. Ha nem sikerül, ezekről a településekről elmenekül a középosztály.
Vecsei Miklós az általa irányított Jelenlét programról annyit árult el, hogy fokozatosan egyre több falut vonnak be.
Elméletileg nem kifejezetten romaprogramról van szó, de nyugodtan nevezhetnénk akár annak is.
Szabad kezet kaptak, a kormány nem szól bele, mihez kezdenek a viszonylag szűkös költségvetési pénzekkel, a helyi szükségletek alapján indíthatnak programokat. Vecsei abban bízik, ha nem is azonnal, de lassan sikerül felszámolni az áldatlan állapotokat.
Ha két év múlva is ugyanez lesz, akkor az súlyos kudarc
– állapította meg. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint a történelmi egyházak jelenléte alig érzékelhető ezekben a falvakban.
Első a közösség, utána a templom
A templomok omladoznak. Volt, ahol külföldi pénzből felújították a tetőt, de újra ellopták. Mint mondta, most nem is szabad 100 milliókat a templomokra költeni, elég az állagmegóvás.
Ha a közösség felépül, akkor majd felépítjük a templomot is. Az nem jó, ha közösség nélkül épül fel a templom.”
Vecsei Miklós nem tartja helyesnek, ha a falvakban úgy érzik, „kivételeznek a romákkal”. Ezért ügyelnek rá, hogy programjaik ne fordítsák szembe a település cigány és nem cigány lakóit. Ha sikerül megmenteni egy település egyetlen, bezárásra ítélt boltját, akkor az mindenkinek a hasznára válik.
Kiemelt kép: Vecsei Miklós és Csemer Géza, a gyöngyöspatai roma önkormányzat elnöke. Mohos Márton / 24.hu
