Az elfogultsági kifogás szerint az ügy elsőszámú gyanúsítottjának, Kulcsár Attilának az egyik kihallgatásáról készült jegyzőkönyv, illetve a vallomástételről készült és a napokban nyilvánosságra került videofelvétel között „lényegi, tartalmi eltérések is vannak, melynek oka (…) kivizsgálásra szorul”.
A beadvány tartalmazza, hogy a „valóságtól eltérő tartalmú jegyzőkönyv keletkezésének” felelősei között „elsőként merült fel” a kihallgatást vezető és ma már a főügyészség élén álló Ihász Sándor tevékenysége.
Kerék Csaba és védője szerint ebben a helyzetben indokolt, hogy az ügyben eddig eljáró Főváros Főügyészség helyett a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján egy másik ügyészség döntsön a vádemelés kérdésében.
„Az elfogultsági kifogással nem az eljárás megszüntetése volt a célunk, csak a jogállami büntetőeljárás elemi garanciáinak biztosítása” – hangsúlyozta Ruttner György ügyvéd.
Kimaradt lépcsők
Normális esetben a büntetőeljárás számos szűrön halad át. Nyomoz a rendőrnyomozó, vizsgál a vizsgáló, akiknek a feletteseinél panaszt lehet tenni a nyomozóhatóság tevékenysége miatt. Az egész nyomozóhatóság munkáját felügyeli törvényességi szempontból az illetékes ügyészi szerv, a nyomozás lezárultát követően pedig az ügyészség egy másik szervezeti egysége megismerkedik a bizonyítékokkal és dönt a vádemelésről – magyarázta a szakember.
A Kulcsár-ügyben azonban ez a sok állomás, ahol mindig újra és újra értékelik az addig elvégzett munkát, kimaradt. Kulcsár Attilát a főügyészségen hallgatták ki. Személyesen az az osztályvezető irányította a kihallgatást, aki ma az egész főügyészég vezetője. Így végső soron ugyanaz a személy dönt a bizonyítékok beszerzésének törvényességéről és magáról a vádemelésről is, aki azokat a bizonyítékokat beszerezte. Ez pedig nyilvánvalóan ellentétes a jogállami büntetőeljárás szellemével – mutatott rá az ügyvéd.
„Ezért kértem a Legfőbb Ügyészséget, hogy jelöljön ki egy másik ügyészi szervet a bizonyítékok értékelésére és a vádemelés kérdésében való döntésre. Elfogultság miatti kizárást egyébként negyedszázados ügyvédi pályám során eddig egyetlen egyszer indítványoztam nyomozóval, vagy ügyésszel szemben, erre pedig éppen ebben az ügyben, a védencem elleni kényszerintézkdés kapcsán került sor egy évvel ezelőtt. Annak a beadványnak azonban nem adott helyt az ügyészség” – jegyezte meg Ruttner György.
Polt Péter dönt
A büntetőeljárási törvény szerint az ügyészségi vezetővel, ebben az esetben a fővárosi főügyésszel szembeni elfogultsági kifogásról a felettes ügyészi szerv vezetőjének kell döntést hoznia, aki most történetesen a legfőbb ügyész, Polt Péter.
Az elfogultsági kifogás elintézésére a törvény nem szab határidőt, de az ügyvéd tapasztalatai szerint a hatóságok gyorsan szoktak dönteni az ilyen beadványokról.
Kerék Csaba és védőjének beadványa többek között arra hivatkozik, hogy az írott jegyzőkönyv nem tartalmazza a kihallgatáson ténylegesen megtörtént eseményeket, illetve tévesen tünteti fel, hogy egyes, valóságban elhangzott kijelentések kitől származnak. Például Kulcsár Attila kijelentéseként rögzít az írott jegyzőkönyv számos olyan érdemi kijelentést, amely – a videofelvételből rekonstruálhatón – nem tőle származott.
Az elfogultsági kifogás szerint szükséges kivizsgálni, hogy Kulcsár Attila kihallgatásán a büntetőeljárás szabályait betartották-e, megengedhető-e, hogy a kihallgatott személy érdemi nyilatkozatait mások diktálják jegyzőkönyvbe, úgy hogy ezt a körülményt a jegyzőkönyv nem tünteti fel.
