Szeptember 12-én az Országgyűlés négy alkotmánybírót fog megválasztani – jelentette be újságíróknak Szili Katalin kedden, az alkotmánybírókat jelölő parlamenti testület egyeztetése után. Két jelölt – Bragyova András és Kovács Péter – személyében már korábban egyetértés volt a frakciók között, most pedig abban egyeztek meg, hogy újraválasztják Holló Andrást és Lábady Tamást. Utóbbi egyébként 1990 és 1999 között töltötte be posztját, a jelenlegi elnök pedig 1996-ban lett alkotmánybíró, mandátuma tehát idén novemberben jár le.
A stabilitás ára
A bírák választása
A pártokon felüliséget és függetlenséget szimbolizáló Alkotmánybíróság tagjainak kiválasztásában – egyes szakértők szerint indokolatlanul nagy – szerepet kapnak a pártok. Az Alkotmánybíróság 11 tagját az Országgyűlés választja, az összes képviselő kétharmadának szavazatával. A bírák személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Alkotmány azonban nem ír elő semmilyen szankciót vagy megoldást arra az esetre, ha a megbízásuk lejártával távozó alkotmánybírók helyére az Országgyűlés nem választ meg új embereket.
Nem ért egyet ezzel a megoldással Kolláth György alkotmányjogász sem, bár a FigyelőNetnek hangsúlyozta: a törvény nem zárja ki, hogy a kilencéves terminus lejártát követően a bírákat újraválasszák. „Ez egy kényes politikai kompromisszum eredménye, amelynek előnye, hogy stabilizálódhat az Ab működése. Hátránya viszont, hogy ez egyfajta megmerevedést okozhat. A status quo-érzés nem biztos, hogy jó az országnak. Sok a kudarc- és konfliktuskerülő döntés, a testület vesztett elvi magabiztosságából” – véli Kolláth György.
Évek óta kritikus a helyzet
Az egyik legfontosabb bírói testület működése azt követően került válságba, hogy 2003 augusztusa óta a 11 tagú testületből három bíró mandátuma is lejárt, a parlamenti pártok pedig nem tudtak egyezségre jutni az utódlásról. Németh János, korábbi elnök megbízatása 2003. július 31-én szűnt meg, Czúcz Ottó 2004. április 30-ától nem tagja a testületnek, Strausz János pedig 2004. december 21-én távozott.
Az Ab általában három fős tanácsokban ítélkezik, de nagyobb horderejű ügyek esetén teljes ülést rendelnek el. Ez akkor határozatképes, ha legalább nyolc alkotmánybíró ülésezik. Mivel a testület jelenlegi összlétszáma éppen nyolc fő, ha valaki nem tud megjelenni például betegség, vagy bármi más elháríthatatlan ok miatt, a demokratikus berendezkedés egyik alapintézményének számító Alkotmánybíróság határozatképtelen.
A döntés tehát különösen sürgős, mert ha Holló András elnök novemberi távozásáig nem töltik fel a hiányzó helyeket, az Alkotmánybíróság teljesen megbénul.
Korábban Sólyom László köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke lehtségesnek tartotta, hogy a testület tagjainak újabb mandátumot adjon az Országgyűlés.
