A hatályos magyar törvények szerint a köztársasági elnök – az öt legfőbb közjogi méltóság egyikeként – nem csak hivatali ideje alatt, de azt követően is jelentős juttatásokra jogosult. Az ország első emberének kényelmét regnálása alatt az állam két – személyi illetve hivatali célra szolgáló – személygépkocsi, zártcélú távközlő hálózat, illetve egy rezidencia biztosításával szolgálja. Ez utóbbit köteles is igénybe venni: muszáj elköltöznie addigi lakhelyéről. A pénteken hivatalba lépő köztársasági elnöknek egyelőre azonban nincs hová költöznie. Mint arról a Népszabadság szerdai számában beszámolt, a leköszönő államfő által lakott Béla király úti rezidencia-központot az Orbán-kormány még 2002-ben eladta a Magyar Fejlesztési Banknak, azzal a feltétellel, hogy az ingatlan átadására Mádl Ferenc hivatali ciklusa végén kerül sor.
A pénteken hivatalba lépő Sólyom László felesége a napilap kérdésére megerősítette, hogy az államfőválasztás óta férjével több ingatlant is megtekintettek, ám egyiket sem találták méltónak az államelnök otthonának, azért sem, mert nem lehetett elválasztani a privát lakást és a reprezentációs célú fogadóteret.
Zelles Sándor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezetője a Népszabadságnak úgy fogalmazott: több mint fél éve keresték az ideális ingatlant, de mindez idáig nem sikerült ilyet találni. Annyi bizonyos, hogy az új államfő nem költözik, nem költözhet a Béla király úti rezidencia-központba, már csak azért sem, mert a posztról távozó Mádl Ferenc és felesége addig nem költözik át a számukra vásárolt rózsadombi lakásba, amíg a társasházban megkezdett emeletráépítési munkálatok be nem fejeződnek.
A rezidencia és a személygépkocsik mellett a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezik az elnök fizetéséről is: az államfő a közigazgatási államtitkár bérének másfélszeresét kapja havonta. Ez körülbelül bruttó hétszázezer forintot jelent. Ezen felül minden naptári évben jogosult egyhavi tiszteletdíjára is. Mindebből azonban – csakúgy, mint a Magyar Köztársaság többi dolgozó állampolgárának – szja-t, egészségügyi hozzájárulást, egészségbiztosítást valamint nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Az államfőt is megilleti természetesen a szabadság: évi negyven napra átmenetileg hátat fordíthat a közügyeknek.
