II. János Pál Karol Józef Wojtyla néven született a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette.
Egyetemi tanulmányait a második világháború szakította félbe, 1942-ben jelentkezett a náci megszállás idején illegálisan működő papi szemináriumba. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Több helyen szolgált, az egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrákra vitte a fiatalokat. A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított.
1958-ben segédpüspökké, majd püspökké szentelték Krakkóban, 1964-ben a város érseke lett, 1967-ben pedig bíboros. 1978-ban, a „három pápa évében” – amikor a VI. Pált követő I. János Pál 33 napi pápai szolgálat után elhunyt –, október 16-án általános meglepetésre a viszonylag ismeretlen lengyel bíborost választották meg a katolikus egyház fejének.
Ő volt 455 év után az első nem olasz, egyben az első kelet-európai, valamint az első szláv, 58 évével pedig 132 év óta a legfiatalabb pápa. Sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának és az ellenük elkövetett népirtásnak az elítélését, valamint a kommunizmus elleni harcot. Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi látogatása hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.
Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án csodával határos módon élte túl, hogy a török Ali Agca közvetlen közelről rálőtt.
A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, e közben a Föld–Hold távolság háromszorosát tette meg.
Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16. és 20. között, majd 1996. szeptember 6–7-én járt.
Bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért.
A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, járatos volt a latinban, a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a „pápai többes ” helyett az egyes szám első személyt használta.
Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani. A Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg, temetését április 8-án tartották. Boldoggá avatási eljárását már temetésének hónapjában, az előírt öt évnél korábban elindította XVI. Benedek pápa, és rekordgyorsasággal meg is valósult: 2011. május 1-jén avatták boldoggá, 2014-ben pedig szentté, sőt, idén május 7-én megkezdődött szüleinek, Emilia Wojtylának és idősebb Karol Wojtylának a boldoggá avatási pere is. II. János Pál pápa kultusza hazájában, Lengyelországban máig erős.
Kiemelt kép: Franco Origlia /Getty Images
