Amikor az ember gyerekként először találkozik trágár szavakkal, minden kifejezés új és izgalmas, ahogy bizsergető élményt adhat az is, hogy még csak titokban lehet elsütni egy-egy erős szófordulatot. Kamasztársaságban aztán már a kreativitás fokmérője is lehet, hogy ki tud eredetibb káromkodást bedobni a társalgásba. Mindezt csak azért idéztük fel, mert Finnországban van egy nap, amikor sokan egy kicsit újra gyerekké válnak, és trágárságokon nevetnek.
A finn kézilabda-bajnokság élcsapatai között ugyanis két klub nevében is olyan angol szó szerepel, amely péniszt jelent: a Dicken és a Riihimäen Cocks. A média és a szurkolók hamar meglátták a lehetőséget a dicks-cocks mérkőzésekben, azóta minden találkozójuk a poénokról szól.
Dicken és Cocks
A két klub közül a Dicken a régebbi, a név nem helységet jelöl, hanem a drumsöi sportbarátok szövetségének rövidítése. Nem csoda, ha Drumsö nem cseng eléggé finnül, ez a svéd neve Helsinki egyik szigetének, Lauttasaarinak. Mivel sok svédajkú ember él errefelé, mindkét kifejezést használják. A csapat honlapjának történeti összefoglalásából kiderül, hogy sokáig nem is kézilabdáztak a klub sportolói. A Dickent 1933-ban alapították, elsősorban labdarúgók és ökölvívók tartoztak az egyesülethez, majd a második világháborút követő években bővült a repertoár, előbb a bandyvel, majd 1946-ban a kézilabdával.
Kezdetben szó sem volt szárnyalásról, saját csarnokról nem is álmodhatott az egyesület, teniszpályákon tudtak csak mérkőzéseket rendezni. A projekt érdektelenségbe fulladt, hosszú évekre eltűntek a kézisek a Dickenből. 1961-ben, amikor újra beindult a kézilabda-szakosztály, már jóval nagyobb támogatottsággal bírt. Rögtön három csapatot indították: férfit, U21-es fiút és nőit. Ezúttal a lelkesedés utat tört magának, Dicken pedig ugyan nem rengette meg a világot, sőt Finnországot sem, mégis Helsinki legnagyobb utánpótlásbázisa lett a sportágban.
A másik együttes története is futballal kezdődött. A Riihimäen Palloseurát (RiPS) 1928-ban alapították, ma is aktív klub, jelenleg a másodosztályban szerepel. Később újabb szakosztályok is indultak, ám a RiPS vezetősége annyira a labdarúgásra koncentrált, hogy a többi sportág inkább levált és új egyesületet alapított Riihimäkiban.
A kézisek ideje csak 1966-ban jött el, ekkor ugyanis bejelentette a város vezetősége, hogy multifunkciós csarnokot építtetnek. A hír hallatán a sportág rajongója és egy helyi tanár, Martti Pohjola találkozót szervezett az intézményben dolgozó korábbi kézilabdázóval, Matti Vartijával. Hosszas tanácskozás és toborzás után két éven át a RiPS focicsapatának edzései után a füves pályán tudtak kézilabdázni a játékosok, mielőtt 1968-ban megépült a csarnok. Ekkor még mindig a RiPS-hez tartozott a szakosztály, de a működése akadozott, mert az egyesület továbbra is a labdarúgásba ölte a pénzt és energiát.
Két év alatt kétszer jutottak föl a kézisek, az élvonalban azonban nehezebb évek jöttek, majd az 1971/72-es kiírást föl kellett adni pénzügyi problémák miatt. Mivel Pohjola és Vartija is szenvedélyesen imádta a játékot, úgy határoztak, hogy el kell hagyniuk a RiPS-et és saját klubot alapítottak annak az iskolának a segítségével, ahol először találkoztak. Az újdonsült, kibővült vezetőségnek új névre volt szüksége, ráadásul nemzetközi nevet akartak maguknak. Végül Kauko Heilevuo, az egyik vezetőségi tag vetette föl, hogy neki vannak kakasai, legyen Cocks a név. (A cock angolul többek között kakast – és faszt – jelent).
Pohjola és Vartija óriási kapcsolati tőkéjét felhasználva már a kezdetekben stabil élcsapat lett a Cocksból, mára pedig az ország második legeredményesebb kézilabdaklubjává nőtte ki magát. Olyannyira, hogy 2007 és 2020 között a lehetséges 14 bajnoki címből 11 aranyérmet húzott be a klub, emellett két ezüst- és egy bronzérem jött össze.
„A spanyoloknak ott az El Clásico, nekünk El Romanticónk van”
Ismerjük tehát a résztvevőket, de hogyan lett ebből vicc? Erre a Finn Kézilabda Szövetség elnöke, Jari Henttonen adott választ egy interjúban.
Először a nyolcvanas években hallottam, hogy a neveken viccelődnek az emberek. Akkoriban már egészen sokan beszéltek angolul, ezért jobban meg is értették a poénokat. Nagyon-nagyon régi vicc már, de egyrészt büszkék vagyunk a klubok múltjára, másrészt elmondhatjuk, hogy van egy ilyen belső poénunk. A spanyoloknak ott az El Clásico, nekünk El Romanticónk van
– mondta Henttonen a Suomiurheilu.fi-nek 2015-ben.
Először az 1978/79-es élvonalblei szezonban találkozott a két csapat. A faneille.com beszámolója szerint mindig is hülyéskedtek a két klubbal az emberek, de akkor kezdett el országos méretűvé válni a tréfa, amikor az internet elterjedésével könnyebben lehetett felfuttatni egy-egy szalagcímet. Az infantilizmus leginkább akkor szabadult el, amikor a 2012/13-as kiírásban a két csapat egymással játszott a finn bajnoki címért.
Manapság már annyira a köztudatban van a Dicken-Cocks rangadó, hogy az emberek külön várják, másnap az újságok milyen címet választanak majd a riporthoz. Az újságírók pedig ki is tesznek magukért. Íme néhány példa:
- A pöcsök (Dicken) nem bírták a lüktető faszok (Cocks) tempóját, írta a hameensanomat.fi a 2019 márciusában 28-23-ra végződő rangadóról.
- A pöcsök meghajoltak a végig kemény faszok előtt, foglalta össze a 2015 februárjában lejátszott találkozót (35-30) a yle.fi.
- emellett visszatérő viccnek számít még az aranyeső, valamint az adott mennyiségű győzelemig tartó kupapárharcok esetében az elnyújtott döntők emlegetése, vagy a Hämeen Sanomat nyomtatott példányainak 2019-es címe: A faszok minden életerőt kiszívtak a pöcsökből.
Toimittajalta sanahassuttelua parhaimmillaan. #käsipallo #dicken #cocks pic.twitter.com/3BWX4FTTmE
— Ville Makalainen (@Villemaka) March 22, 2019
A főszereplők véleménye meglehetősen különbözik arról, milyen érzés ezekhez a klubokhoz tartozni. Anna Lindahl, a Cocks női csapatkapitánya 2016-ban azt mondta, hogy a figyelemfelkeltés a finn kézilabda javára válhat. A svéd Henrik Signell a finn női válogatottnál kapott munkát segédedzőként, neki egészen más véleménye volt.
Nem értem, hogy hívhatják őket így, gondolom finn szavak, amik véletlenül alakultak így. Esetleg direkt választottak ilyen szavakat, hogy felkeltsék az érdeklődést, de ha így volt, rossz utat választottak
– mondta az Yle Sport svéd kiadásának.
A gyűjteményből az derül ki, hogy játékosok és edzők belenyugodtak a helyzetbe, nem zavarja őket sem a név, sem a viccek, nem valószínű, hogy bármikor változtatnának emiatt.
A slusszpoént pedig a végére hagytuk, a Balti Kupában szereplő tallini Kalev csapatának egy csokoládégyár a főszponzora. Az észtek úgy döntöttek, hogy fölveszik a támogató nevét, így Kalev Chocolate Team lett belőlük, a becenevük pedig csoki fiúk. Hogy a Cocks elleni mérkőzések után milyen címek születnek a kaleviekkel kapcsolatban, azt már olvasóink fantáziájára bízzuk.
Kiemelt kép: cocks.fi
