Az HBO-n nem is olyan rég véget ért Szilícium-völgynél már láttunk, milyen vicces helyzetek jönnek ki abból, ha a techvilág mélyére ásunk, még akkor is, ha nincs semmi közünk a startupokhoz vagy a videójátékokhoz. Valami hasonlóra lehet számítani a Mythic Quest: Raven’s Banquetnél is, amit a Felhőtlen Philadelphia alkotóinak köszönhetünk. Rob McElhenney az egyik alkotó, nagyrészt az ő munkáját dicséri a forgatókönyv és egy epizódot rendezett is a februárban debütált sorozatban. Egyszerre enged bepillantást a játékfejlesztők univerzumába, és egyszerre röhög kicsit azon, hogy sokszor egészen furcsa alakok/tinik/gyerekek döntenek romba egy franchise-t, ha nem tetszik nekik egy-egy új kiegészítő.
Ian (Rob McElhenney) egy önimádó játékfejlesztő, aki összerakott egy legalább akkora rajongótáborral bíró játékot, mint mondjuk a Fortnite, de az élete nemcsak abból áll, hogy mozgásérzékelős kezeslábasban (mocap suit, amivel lemodellezik a karaktereket) tölti a napját, és különböző fegyverekkel fejnek álcázott dinnyéket aprít, hanem úrrá kell lennie a cégen belüli káoszon. Ott a zseni, de makacs programozó, Poppy (Charlotte Nicdao), a sértődékeny pénzügyes, Brad (Danny Pudi), vagy az alkoholista író, C.W. Longbottom, akit maga F. Murray Abraham játszik.
Aki szerette a Felhőtlen Philadelphiát, valószínűleg a Mythic Quest: Raven’s Banquettel sem lesz gondja, de a sorozat egy új közönséget toborozhat, függetlenül attól, hogy gamerekről van szó, vagy sem.
Az Apple TV+-on lehet követni, és már mind a kilenc rész fent van, úgyhogy várni se kell rá. Nagyjából huszonöt percesek az epizódok, úgyhogy nagy elköteleződést sem kíván tőlünk a Mythic Quest: Raven’s Banquet, egyszerűen csak szórakoztat.
