A koronavírus-járvány megértéséhez és kezeléséhez elengedhetetlen, hogy minél több adatunk legyen róla. Ezek hiányában egyéni és társadalmi szinten is nehezebb eldönteni, hogy egy adott helyzetben mi a megfelelő reakció – nem is beszélve arról, hogy lehetetlenné válik az óvintézkedések hatékonyságának megítélése.
Egy járvány alakulásának egyik legfontosabb mutatója az igazolt fertőzöttek száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint igazoltan fertőzöttnek az számít, akinél laboratóriumi vizsgálattal kimutatható a betegség – függetlenül attól, hogy vannak-e tünetei. Mutatjuk, miért.
Ahhoz, hogy valakinél laboratóriumi vizsgálat mutathassa ki a fertőzést, nyilván le kell tesztelni – márpedig a tesztelés szabályai országról országra változnak. Előfordul, hogy nem is áll rendelkezésre hivatalos adat az elvégzett tesztek számáról – de még ha van is róla információ, sok a bizonytalansági tényező. Fontos például tudni, hogy az alkalmazott tesztek mennyire pontosak, mint ahogy az sem mindegy, egy statisztikában szerepelnek-e a magánlaboratóriumokban végzett vizsgálatok, de annak is nagy a jelentősége, hogy hol mi alapján zajlik a tesztelés.
Izlandon például bárkit letesztelnek, aki kéri, akkor is, ha tünetmentes – számol be róla a Business Insider. Céljuk, hogy minél rövidebb időn belül megtaláljanak mindenkit, aki kapcsolatba léphetett fertőzöttel, és így elejét vegyék annak, hogy a vírus ellenőrizetlenül terjedjen. Külön honlapon közzéteszik a naponta frissített adatokat. A mintavételek, kórházi és otthoni karanténban lévők, intenzív ápolásra szorulók, gyógyultak és elhunytak száma mellett statisztikákat közölnek egyebek mellett arról is, hogy naponta hány tesztet végeztek el. Cikkünk írásáig a hivatalos adatok szerint közel 29 ezer tesztet végeztek – ez azt jelenti, hogy a 364 ezer lakosú ország majdnem 8 százalékát már megvizsgálták.
Maradva az északi régióban: a Public Health Agency of Sweden oldala szerint Svédországban a kórházban ápolt betegeket, valamint az egészségügyi és idősellátásban dolgozókat tesztelik – utóbbi két csoport tagjait csak akkor, ha a betegség gyanúja már felmerült náluk. Bárki másnak, aki az influenza tüneteit mutatja, a továbbfertőzések esélyét csökkentendő otthon kell maradnia. Hogy mennyi ideig, arra nézve nincs hivatalos előírás. Ezen kívül a svéd önkormányzatok saját szabályozásokat is hozhatnak. A Magyarországéval nagyjából megegyező lakosságú Svédországban mindeddig 54 ezer tesztet végeztek el, ez a lakosság fél százaléka.
Jelenleg kizárólag akkor végezhető laboratóriumi kivizsgálás, ha a jellemző tünetek mutatkoznak, és a járványtani kockázat is fennáll. Tünetmentes emberek szűrővizsgálata, tesztelése nem indokolt
– írja a koronavírussal kapcsolatos hivatalos adatokat és információkat tartalmazó hazai portál. A Nemzeti Népegészségügyi Központ oldala szerint – annak ellenére, hogy időközben hivatalosan elismert tény lett, hogy Magyarországon is bárki lehet beteg és fertőzhet – az minősül gyanúsnak, és így azt kell tesztelni, akire a következő három kritérium közül legalább kettő érvényes:
- 38 fokosnál magasabb láz, köhögés, légszomj.
- A tünetek jelentkezését megelőző 14 napban külföldön járt.
- A tünetek jelentkezését megelőző 14 napban szoros kapcsolatban állt megerősítetten vagy valószínűsíthetően koronavírusos beteggel
A honlap e mellett ismertet egy listát, mely alapján – ha nem áll rendelkezésre megfelelő kapacitás – a Covid-19 kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat „priorizálni” kell:
- súlyos légúti tüneteket mutató kórházi ápolásra szoruló betegek,
- fekvőbeteg ellátó vagy tartós ápolási és gondozási intézményekben lévő akut légzőszervi fertőzést mutató betegek,
- légúti tünetekkel rendelkező egészségügyi személyzet,
- enyhe tüneteket mutató kockázati csoportba tartozók (idősek, krónikus alapbetegséggel rendelkezők),
- enyhe tüneteket mutató valamennyi beteg.
A koronavirus.gov.hu honlap szerint eddig közel 30 ezer mintát vizsgáltak meg.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hivatalos adatai szerint Európában jelenleg Spanyolországban a legmagasabb a regisztrált fertőzöttek száma. Az országban eleinte csak a kórházi ápolásra szorulókat vizsgálták, a járvány eszkalálódásával azonban a kormány több százezer tesztet, és négy, kifejezetten e mérések elvégzésére alkalmas robotot szerzett be – számolt be a Reuters. Friss hírek szerint pedig a spanyolok a napokban kiterjedt közösségi tesztelésbe kezdenek: Az El Pais cikke megemlíti, hogy a fenti intézkedésektől a hatóságok azt várják, az eddigi 15 ezerről 20 ezerre nőhet a napi tesztelések száma. A legfrissebb adatok szerint a spanyolok eddig összesen 355 ezerszer teszteltek – ez a lakosság 0,75 százaléka.
Az Amerikai Egyesült Államokban a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) egy, a magyarhoz hasonló prioritási listát állított össze. Ennek értelmében az USA-ban elsősorban a kórházban fekvő betegeket és a tüneteket mutató egészségügyi személyzetet tesztelik. A tünetmentesen tesztre jelentkezőket a CDC ajánlásának megfelelően itt is elutasítják. És bár ez a hivatalos változat, a gyakorlat szakértők szerint államról államra, városról városra változik.
E mellett a járvány elején a tesztek többségét továbbították a CDC laborjaiba, a helyzet súlyosbodásával azonban sok analízist helyben, állami laboratóriumokban végeznek el – gyorsítva ezzel a folyamatot. Az USA-ban eddig valamivel több, mint 2 millió tesztet végeztek – azaz a népesség 0,6 százalékát vizsgálták már meg hivatalosan.
Kínában, ahol a világ nagy részével szemben lassan újraindul az élet, március végéig valamivel több, mint 320 ezer tesztet végeztek el – írja összeállításában a The Guardian. Az ország 1,4 milliárdos népességének tükrében ez elenyésző szám, nagyjából a lakosság 0,02 százaléka, azaz messze a legkisebb arány a cikkünkben vizsgált országok tekintetében. Ugyanakkor a kínaiak – nem sokkal azt követően, hogy hivatalosan elismerték a járványt – ki is fejlesztették az első teszteket, melyeket január végén kezdtek el használni. A cikk hozzáteszi: az eleve széles körű gyógyszergyártási tapasztalatok és kapacitás miatt Kína sok más országnál kedvezőbb helyzetből kezdhetett neki a tesztfejlesztésnek és -gyártásnak.
Mint látható, ahány hely, annyiféle hozzáállás a teszteléshez – így a különböző országok statisztikáinak összehasonlíthatósága igencsak korlátozott. Ahogy ez a tanulmány is megjegyzi: a koronavírussal kapcsolatos statisztikák első ránézésre világos képet adnak arról, hogy melyik ország kezeli hatékonyan és melyik kevésbé sikeresen a járványt, ám az eltérések mögött a mintavétel különbözőségei, illetve az eltérő helyi szabályozások is állhatnak. Ezért ezeket a statisztikákat egymással összehasonlítani csak akkor van értelme, ha megbizonyosodtunk róla, hogy az adatfelvételük azonos módszerekkel történt.
Kiemelt kép: Fabien Pallueau /NurPhoto /AFP
