„Nincs pontos információnk” – így az egyik kerületi polgármester. „Az egyik adatsor ilyen, a másik olyan. Melyiknek higgyünk?” – mondja egy másik kerület sajtósa. „Sötétség, homály” – fogalmaz egy újabb kerületi illetékes. Ehhez hasonló válaszokat kaptunk, amikor a hét elején arról küldtünk kérdéseket az összes budapesti kerületi önkormányzatnak, hogy:
- hány koronavírus-fertőzött van a kerületben?
- hányan vannak a kerületben hatósági karanténban, illetve hány lakosnak járt már le a karanténja?
A cél az lett volna, hogy térképre rakjuk az adatok, így Budapesten belül is kirajzolódnának a fertőzöttségi gócpontok. Pont úgy, ahogy hosszú kérlelés után az operatív törzs is megosztott egy országos térképet, elismerve: igenis közérdek fűződik ahhoz, hogy az emberek lássák, melyek a fertőzöttebb területek.
Mivel a nagyvárosok szerte a világon gócpontok, és a térkép alapján Magyarországon is Budapesten, illetve Pest megyében van a fertőzöttek több, mint fele, ezért az is információértékkel bírhat, hogy melyik kerületben terjedt el jobban, és melyikben kevésbé a fertőzés. Nem azért, hogy ahol kevésbé, ott óvatlanabbak legyenek az emberek, hanem azért, hogy ahol jobban, ott még körültekintőbbek.
Nincs válasz, nincs adat, nem mondjuk meg
Szóval használható térképet nem tudtunk készíteni a válaszok alapján, de néhány dolog azért kiderült. Kezdjük a jelenleg legkevésbé izgalmassal: az ellenzéki – vagyis Budapesten többségi, országosan ellenzéki – pártok polgármesterei és a hozzájuk húzó függetlenek többsége válaszolt, vagy legalábbis minden általa ismert információt igyekezett megosztani. A fideszes – vagy a kormánypártokhoz húzó független polgármester által irányított – kerületek közül mindössze egyből jöttek adatok: a Pokorni Zoltán vezette XII. kerület ráadásul elsőként szolgáltatott statisztikákat.
Ha térképet nem is, egy táblázatot azért készítettünk az adatokból, ami alapján világos, hogy miért nem lett volna semmi értelme a térképrajzolásnak. Az adatok március 31. és április 2. között futottak be, így némileg változhattak azóta.
Ilyen szintű adathiánynál teljesen értelmetlen olyan állításokat tenni, hogy a XI. és a XIV. kerület tűnik a legfertőzöttebbnek, mert több mindent nem tudunk, mint amennyit igen. Az adatokat viszont több okból nem ismerjük:
- A „nem válaszolt” azt jelenti, hogy egy árva sort sem írt az adott önkormányzat.
- A „nem közölt adatot” azt jelenti, hogy valamivel megmagyarázták, miért nem mondanak semmit.
- A „nincs adat” pedig azt takarja, hogy az adott kerület vezetése ugyan válaszolt, de ők sem tudják a kérdésre a választ.
A fideszes polgármester által vezetett kerületek közül a XXII.-ből például a kormányhoz irányítottak minket, Csepelről az operatív törzshöz, az V.-ből pedig azt írták, a fővárosi kormányhivatal továbbírja ugyan az adatokat nekik, de azok kiadására nincs felhatalmazásuk, ezért forduljunk a kormányhivatalhoz. Tehát három kerületből három különböző szerv felé lökdöstek.
Van adat, nincs adat, nem jó az adat?
A választ adó kerületek reagálásából az derült ki, hogy teljesen véletlenszerű, melyik kerület mennyire tájékozott a fertőzöttségről.
Szerencsére jóban vagyunk a helyi rendőrkapitánnyal, aki mutat adatsorokat. Itt csillagokkal jelzik, ha valaki koronavírusos, legalábbis ezt sejtjük. Nos, ez az adatsor köszönő viszonyban sincs a kormányhivataltól kapottal
– mesélték az egyik kerületben.
Ez azért problémás, mert az önkormányzatok dolga a karanténban lévők ellátása, ha azt kérik, márpedig ha nem tud az önkormányzat semmit, vagy pontatlanok az adatai, akkor segíteni is nehezebb. Ezt bonyolítja, hogy több kerületben is azt mesélték, a kormányhivataltól mindössze egy nevet és egy címet kapnak, más elérhetőséget nem:
Írjunk levelet, hogy kell-e segíteni valamiben, vagy mit képzelnek a kormányhivatalban, hogy menjen ez?
– tette fel a költői kérdést az egyik pesti polgármester. A helyzetet bonyolítja, hogy Budapesten sok embernek nem egyezik meg a bejelentett lakcíme a tartózkodási helyének címével.
Márpedig az önkormányzatok rengeteg feladatot kénytelenek ellátni a járvány idején, és ezeken túl is vállalnak magukra többlet feladatokat a saját büdzséjükből, annak ellenére, hogy a helyi iparűzési adó kiesése miatt rengeteg pénztől esnek el. A karanténban lévők mellett az idősellátást és az otthon maradók szociális ellátását is meg kell szervezniük az önkormányzatoknak, ezen túl sokat költenek védekezésre – maszkok beszerzése például –, márpedig ezekhez sem ártana tudni, mennyire fertőzött van egy-egy környéken.
Az USA-ban több városban például a lépcsőházakban is kiírják, ha akad fertőzött a lakóházban, itt még kerületi szinten sem tudják sokszor az adatokat az önkormányzatok vezetői.
Furcsa, hogy a szomszéd kerületben tudják az adatokat, mi meg nem, pedig ugyanahhoz a kormányhivatali kirendeltséghez tartozunk
– mondta egy polgármester, amikor tőlem tudta meg, hogy a szomszédban ismerik azokat az adatokat, amelyeket vele kérésre sem közöltek. A helyzet további érdekessége, hogy két ellenzéki vezetésű kerületről van szó.
Másutt azt mondták „mindenkinek kiküldték március 31-én az adatokat”, ám ez nem történt meg. Az pedig már csak hab a tortán, hogy valaki a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, mások a helyi tiszti főorvostól, megint mások a kormányhivataltól, valakik pedig a rendőrségtől igyekeznek folyamatosan tájékozódni.
Kevesen vitathatják, hogy a hatékony védekezést akadályozza, ha a polgármesterek nem csak pontos, naprakész információkkal nem rendelkeznek, de még abban sem biztosak, honnan kellene azokat beszerezniük.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
