Tíz nagy bálban, közel ötvenezren gyűltek össze, hogy megünnepeljék George W. Bush második elnöki periódusának beiktatási ceremóniáját. A helyi idő szerint csütörtök délben mondot elnöki beiktató beszédben Bush azt mondta, célja a zsarnokság megszüntetése az egész világon, s a nemzet egyesítése a szabadság zászlaja alatt.
A példátlan biztonsági intézkedések közepette a Capitoliumnál megrendezett beiktató ceremónián a hideg idő ellenére közel 100 ezren vettek részt. A beiktatáson megjelent John Kerry szenátor is, aki az elnökválasztási küzdelemben Bush ellenfele volt. Az eskütétel után 21 ágyúlövéssel köszöntötték Bush elnök és Dick Cheney alelnök beiktatását.
Az újraválasztott elnököt hallgatják a vendégek a Capitolium előtt (Fotó: AP)
„Szabadságot minden nemzetnek”
Az elnöki beszédből, annak vallásos és emelkedett hangneme ellenére harciasság sugárzott – írják helyi kommentátorok. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásra utalva Bush elmondta, ekkor az ország láthatta, mennyire sebezhető. Mint elmonda: elsődleges felelőssége megvédeni a nemzetet a hasonló támadásoktól, ezért a józan észtől vezérelve jutottak arra a következtetésre, hogy csak más nemzetek szabadsága vezethet a saját szabadságukhoz. Az Egyesült Államok szövetségeseiről szólva Bush elmondta, Amerika tartja szövetségesei barátságát, számít tanácsaira és függ a segítségüktől.
|
Báli hangulat
A beiktatási ceremóniát követő időszak a bálozásról szólt. Bush elnök, felesége Laura és lányaik Jenna és Barbara társaságában több, a beiktatás tiszteletére rendezett bálon is megjelentek, ahol a CNN szerint nagy lendületű tánccal kápráztatták el az ünneplésükre összegyűlt közönséget.
A közel 40 millió dolláros költséggel megrendezett beiktató ceremónia és bálok többek szerint túlzásnak számítanak egy olyan időszakban, amikor Amerika több fronton is háborút visel.
A Fehér Ház természetesen teljes terjedelmében közölte az elnök beiktatási beszédét, és ezen az oldalon olvashat az elnökre váró nehéz feladatokról is.
A gondok a fennkölt ünnepségeket is beárnyékolták. Ugyanis ekkor még volt remény, hogy még aznap szavazhat a szenátus Condoleezza Rice külügyminiszteri kinevezéséről. A szenátus azonban jövő hétre halasztotta miniszter megerősítésének formális aktusát.
