A vashiány gyakori állapot, ami azt jelenti, hogy szervezetünkben az optimálisnál kevesebb vas áll rendelkezésre, emiatt az életfunkciók megfelelő működését a szervezet a vasraktáraink “megcsapolásával” igyekszik biztosítani. Ha a vashiány tartósan fennáll, és kimerülnek a vasraktárak, akkor tovább súlyosbodik a helyzet, és kialakul a vashiányos vérszegénység. Ilyenkor már zavart szenved a vérképzés is: kórosan lecsökken a vörösvértestek száma, ezzel együtt az alakjuk és színük is megváltozik. Már a vashiány is tüneteket okoz, vashiányos vérszegénységben pedig ezek a panaszok még kifejezettebbekké válnak.
Miért van ez?
A vas számos élettani folyamatunkban játszik nélkülözhetetlen szerepet. Vashiányos állapotban szervezetünk nem tud úgy működni, mint normális vasellátottság mellett. Vasra van szükségünk sejtjeink energiatermelő folyamataihoz, enzimrendszereink, izmaink, idegrendszerünk, immunrendszerünk működéséhez, és nem utolsó sorban a vérképzéshez! A vörösvértestekben található hemoglobin fontos alkotóeleme a vas. A vér vörös színét is adó hemoglobin teszi lehetővé szervezetünkben az oxigén szállítását. Ha a szervezetünkben nincs elég vörösvértest és hemoglobin, akkor a szövetek és az izmok nem tudnak megfelelően működni, ezt hívják vérszegénységnek vagy anémiának.
A vashiánynak több tünete is lehet, ezeket szedtük most össze.
Szokatlan fáradtság
Ez az egyik leggyakrabban előforduló tünet a vashiányban szenvedők nagy részét érinti. A szokatlan fáradtság oka, hogy vashiány esetén a szervezet számos funkcióját, köztük az energiatermelő folyamatokat sem tudja jól ellátni. Ha a vashiány már vérszegénységig haladt előre, akkor a fáradtság még kifejezettebbé válik.
Sápadtság
A vértestek vörös színét adó, vastartalmú fehérjemolekula, a hemoglobin mennyisége a vashiány súlyosbodásával egyre csökken. Így a hajszálerekben keringő vér színe is egyre halványabb, az arc pedig fakóbb, sápadtabb lesz. A sápadtság még szembetűnőbb vashiányos vérszegénység esetén, amikor már a keringő vörösvértestek száma is jelentősen lecsökkent. A vashiány nemcsak az arcot teszi sápadttá, de a nyálkahártyák – így az ajkak és az íny – is elveszítik vörösességüket. Vashiányra utal továbbá az is, amikor minden külső ok nélkül fázunk.
Légszomj
A vas szükséges a sejtek energiatermelő folyamataihoz, enzimrendszereink működéséhez. A vashiány ezért légszomjjal is járhat együtt. Vashiányos vérszegénység esetén tovább gyengül a szervezetünk oxigénellátása, légzésünk pedig felgyorsul, hiszen a testünk így próbál minél több oxigénhez jutni.
Fejfájás és szédülés
A vashiány fejfájást is okozhat, ami gyakran szédüléssel párosul.
Száraz és sérült haj és bőr
Vashiányra gyanakodhatunk akkor is, ha erőteljes hajhullást tapasztalunk. Szerencsére a vashiány korrigálása, azaz a vaskészletek feltöltése után a hajhagymák regenerálódnak, és a hajhullás is megszűnik. A vashiány a körmeink minőségét is befolyásolja: könnyen töredeznek, berepednek, pettyes elszíneződés jelenhet meg rajtuk, formájuk szintén megváltozhat.
Gyengült immunitás
Az elégtelen vasellátottság az ellenálló képesség csökkenéséhez vezet, azaz könnyebben megbetegszünk. Betegség idején a vasfelszívódás is zavart szenved, ezzel tovább súlyosbodik a vashiány, így gyakran előfordul, hogy amint az egyik betegségből kilábalunk, máris jön a következő. A szánkban megjelenő fájdalmas hólyagos elváltozás, az afta, vagy az ajakherpesz ugyancsak az immunrendszer gyengeségét jelzi.
