Míg a maximalizmus sokaknak legfeljebb azt jelenti, hogy valaki sok eredményt ér el az életben, „az átlagembernek nagyon nincs fogalma arról, hogy mennyire pusztító lehet a maximalizmus” – írja Gordon Flett, a a Review of General Psychology szaklapban közölt új tanulmány szerzője.
Rengeteg maximalista számára a rendezett külsőség csak látszat, csalóknak, imposztoroknak érzik magukat, ami nagyon le tudja őket meríteni.
Kép forrása: Thinkstock
„A maximalistákban ott rejlik a mindent-vagy-semmit gondolkodás, rögtön amögött pedig a hibázástól való, bénító erejű félelem. Megtalálható bennük emellett az úgynevezett feltételes ön-érték: csak akkor hiszik azt, hogy jó emberek, ha el tudnak érni újabb meg újabb dolgokat” – magyarázza Elizabeth Lombardo, PhD, klinikai pszichológus és több témába vágó könyv szerzője.
Mivel az igazi tökéletesség elérése lehetetlen, „rossz látni, hogyan tud ez a típusú gondolkodás rossz helyre juttatni valakit”. Míg a férfiak körében négyszer gyakoribb az öngyilkosság, mint a nőkében, a nők sokkal esélyesebben válnak maximalistává.
Mindennek más negatív hatásai is vannak, a mindent-vagy-semmit gondolkodás meglepő módon tud manifesztálódni. Az anorexiások legalább annyira küszködhetnek vele, mint a túlsúlyosak. „Azt gondolják, nos, elrontottam, ettem ma egy sütit, nem vagyok tökéletes, úgyhogy akár ehetnék még egyet. Ennek nincs vége, nincs spektruma, ez a helyzet már tényleg mindent vagy semmit.
Érdekes módon a maximalistáknál nagyobb eséllyel fordul elő krónikus vagy megmagyarázhatatlan kimerültség vagy a fibromyalgiához hasonló fájdalomszindrómák. „A maximalista azt mondja: Nincs időm arra, hogy figyeljek magamra. Tökéletes anyának kell lennem. Tökéletes főnöknek kell lennem. Aztán a testük felmondja a szolgálatot” – magyarázza a kutató.
Még többet szeretne megtudni? Olvassa el a folytatást a Házipatika oldalán!
