November utolsó napjaiban a második világháború utáni német történelem legsúlyosabb rablását hajtották végre bűnözők, akik a becslések szerint egymilliárd eurónyi (több mint 300 milliárd forintnyi) ékszert és műkincset loptak el a múzeumként működő drezdai uralkodói palota (Residenzschloss) kincstárából. A jól szervezett rablásban páratlan és pótolhatatlan történelmi jelentőségű gyűjteménynek veszett nyoma – lehet, hogy örökre.
Az egész világot sokkoló bűncselekmény minden bizonnyal egyike lesz azoknak a rablásoknak, amelyekre ötven, száz év múlva is emlékezni fognak az emberek, a lopott tárgyak nagy értéke, a furfangos terv, az okos kivitelezés, vagy az áldozat ismertsége miatt. Ezekből válogattunk ki párat.
A zseniális 300 millió jenes rablás
A japán Nihon Shintaku Ginko Bank négy alkalmazottja majdnem 300 millió jent (akkori árfolyamon 60 millió forintot), a Toshiba gyár dolgozóinak év végi jutalmát szállította 1968. december 10-én, amikor alig pár száz méterre a Tokió közelében lévő gyártól, a legnagyobb japán börtön közvetlen közelében, egy motoros rendőr állította meg őket. A fiatal férfi közölte velük, hogy a bank vezetőjének házát most robbantották fel, a járműben pedig dinamitot rejtettek el. A négy dolgozó kiszállt az autóból, a rendőr pedig bemászott az autó alá, hogy megkeresse a bombát. A bankalkalmazottak ez után azt látták, hogy füst és láng csap fel az autó alól, a rendőr pedig az üvölti, hogy meneküljenek, mert robbanni fog. Gyorsan el is szaladtak, hogy menedéket keressenek a várható robbanás elől. A „rendőr” ekkor beült a járműbe, majd simán elhajtott a 300 millió jenes zsákmánnyal, és soha többet nem látták.
A merész rablás példátlan volt Japánban, ahol az addigi legnagyobb készpénzrablás – három évvel korábban – ehhez képest mindössze 31 millió jen (akkori árfolyamon átszámítva 6 millió forint) volt. A rendőrség soha nem látott nyomozást indított az elkövető után, aki pár nappal korábban hamis bombafenyegetéseket jelentett a bankban, hogy a pénzszállítók biztosan elhiggyék meséjét a felrobbantott házról és az autóba rejtett dinamitról.
A rabló utáni nyomozásban 170 ezer rendőr vett részt (közülük kettő halálra dolgozta magát az ügyön), több mint 110 ezer ember kérdeztek ki, 780 ezer körözési képet küldtek szét szerte Japánban, de az elkövetőt soha nem sikerült elfogni. És a pénz sem került elő soha. A zsákmány mai értéken számolva egyébként több mint egymilliárd jent, azaz nagyjából 2,8 milliárd forintot ér. Az ügy máig foglalkoztatja a japánokat, akik már csak abban bízhatnak, hogy a rabló felfedi saját magát, hiszen az elévülési idő letelte miatt ezt már büntetlenül megtehetné.
A menet közben, észrevétlenül kirámolt pénzszállító
Bár a lopott összeg (2,3 millió dollár, azaz akkori árfolyamon 552 millió forint) eltörpül a 300 millió jenes japán készpénzrabláshoz képest, a terv és kivitelezés hasonlóan egyszerű és ötletes volt abban a pénzszállító rablásban, amit 1999 márciusában követtek el Kaliforniában. A célpont a Loomis pénzszállító cég egyik kamionja volt, amely március 24-én, egy esős este vitt készpénzt Sacramentóból a cég San Franciscóban található raktárába.
A sofőr és a két fegyveres őr csak akkor vette észre, hogy kirabolták őket, amikor megálltak a célállomáson. Először csak a raktérben lévő vizet vették észre, majd utána látták meg a tetőbe vágott lyukat. Mint kiderült, a tolvaj a mozgó jármű tetejére mászva, kívülről vágott egy nyílást, amin keresztül bejutott a raktérbe, és onnan nagyjából 2,3 millió dollárt lopott el, 20, 50 és 100 dolláros bankjegyekben, amelyek súlya meghaladta a 100 kilogrammot.
Az elkövetőt csak két autós látta, ahogy Fairfield város közelében leugrott a lelassító jármű tetejéről, majd a közeli mező irányába elszalad. Az alak nem cipelt semmit, ami azt jelenti, hogy a pénzt menet közben dobálhatta ki a teherautóból, és feltételezhetően társai szedhették össze az út széléről. A helyi rendfenntartó erők hiába nyomoztak nagy erőkkel, az elkövetőket és lopott pénzt máig nem találták meg.
A félmilliárd dolláros bostoni múzeumrablás
1990. március 18-án este két rendőr jelent meg a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumnál, hajnali fél kettő előtt pár perccel, majd arra hivatkozva, hogy egy bejelentést vizsgálnak ki, arra kérték az őröket, hogy engedjék be őket. Amikor ez megtörtént, az egyenruhás férfiak rátámadtak a két őrre, megbilincselték őket, bekötötték a szemüket és szájukat, majd a pincébe vitték és megkötözték őket.
81 perccel később legalább 500 millió dollárt, de a legfrissebb becslések szerint már inkább 600 millió dollárt, azaz akkori árfolyamon 36 milliárd forintot érő műtárgyakkal, főleg festményekkel távoztak az épületből. Az ellopott képek között volt Vermeer holland festő A koncert című alkotása, ami önmagában 250 millió dollárt (76 milliárd forint) ér. Emellett Rembrandt, Degas és Manet alkotásait vitték magukkal a tolvajok, akikről máig nem lehet tudni, hogy kik voltak.
Bár a múzeum először ötmillió, majd tízmillió dollárt ajánlott fel az ellopott műtárgyakért, azok máig nem kerültek elő. Az amerikai hatóságok több embert is gyanúsítottak az amerikai történelem egyik leghíresebb műkincsrablásával, és felmerült több híres gengszterfőnök, mint például Robert Gentile vagy James „Whitey” Bulger neve is felbujtóként, soha senkit nem tartóztattak le a lassan 30. évfordulójához érkező bűncselekmény miatt.
25 milliárd forintos gyémántrablás a Schiphol repülőtéren
Senkinek sem tűnt fel, amikor az amszterdami Schiphol repülőtér szigorúan őrzött teherszállítási területére 2005. február 25-én, nagyjából délelőtt 10 órakor begurult a KLM holland légitársaság egyik teherautója, benne kettő, a KLM egyenruháját viselő férfival. A két férfi egyenesen a KLM egyik teherautójához gurult, majd kiszálltak, és több szemtanú szeme láttára fegyvert szegeztek a teherautóban ülő dolgozókra, kiparancsolták őket, majd beszálltak a járműbe, és elhajtottak.
Ezzel minden idők egyik legnagyobb gyémántrablását követték el. Az ellopott járműben ugyanis a becslések szerint 75 millió eurót, azaz akkori árfolyamon számolva nagyjából 19 milliárd forintot érő gyémánt volt, amit éppen egy Antwerpenbe tartó repülőbe akartak berakni. A pontos összeget nem lehet tudni, mert az ellopott drágakövek nyers gyémántok voltak.
A holland hatóságok éveken át hiába kutattak az elkövetők után, nem sikerült elfogniuk őket, és úgy tűnt, soha nem is derül ki, kik követték el a merész rablást. Végül a holland rendőrségnek szerencséje volt. Egy teljesen más ügyön dolgozó rendőr egy lehallgatott telefonbeszélgetésben hallotta, hogy a schipholi rablásról beszélgetnek, majd utána újabb nyomra bukkantak, amikor az egyik résztvevő bevallotta egy fedésben dolgozó rendőrnek, hogy részt vett a rablásban.
A holland királyi rendőrség végül tizenkét évvel a rablás után, 2017 januárjában hét holland állampolgárt tartóztatott le a rablásban való részvétel miatt. Közülük négyet idén januárban ítéltek több évig tartó börtönbüntetésekre. Egyikük a KLM alkalmazottja volt, aki belső információkkal segítette a rablókat. A rablás fő tervezője pedig meghalt, mielőtt elítélhették volna. Bár a zsákmány egy részét sikerült megtalálni, de több mint 40 millió eurónyi lopott gyémántnak nyoma veszett.
Áldozathibáztatás – Kim Kardishian kirablása
A világ legismertebb celebje, az amerikai Kim Kardishian 2016 októberében a saját bőrén tapasztalta meg, miért nem szabad élete minden egyes pillanatáról azonnal beszámolnia 150 milliónyi követőjének. A 39 éves nő ma már saját maga ismeri el, hogy vagyonának villogtatása is okolható azzal, hogy a párizsi divathét alatt öt fegyveres rátámadt, és 9 millió eurónyi, közel hárommilliárd forintnyi ékszert raboltak el tőle.
Kardishian bérelt apartmanjában volt, és éppen aludni készült, amikor rendőrruhába öltözött férfiak rontottak be a szobájába, fegyvert szegeztek a fejéhez, majd a száját ragasztószalaggal tapasztották be, megkötözték és a fürdőszobába vitték. Ezután felpakolták a szobában lévő ékszereket, köztük egy 4 millió eurót (1,2 milliárd forintot) érő gyémántgyűrűt, és elmenekültek.
A rablóknak azonban nem örülhettek sokáig. A híresség kirablása után pár hónappal, 2017 januárjában a francia hatóságok tíz ember ellen indítottak eljárást a rablásban való részvétel miatt. Az ékszerek azonban nem kerültek elő. Az egyik rabló tanúvallomása szerint a rablás utáni napokban Antwerpenben beolvasztották azokat.
Kiemelt kép: Sebastian Kahnert / dpa / AFP
