Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentése szerint a 15-24 éves magyar fiatalok negyede legalább egy alkalommal szándékosan, 18 százaléka pedig nem szándékosan jutott hozzá az elmúlt évben valamilyen digitális tartalomhoz különféle illegális forráson keresztül. 15 százalékuk pedig azt is állította, hogy vásárolt hamis terméket az interneten.
Mindkét területen az uniós középmezőnyben, valamivel az átlagérték felett vagyunk, ugyanakkor az előbbi szegmensben 4 százalékpontos emelkedés, az utóbbiban pedig stagnálás tapasztalható a 2016-ban végzett legutóbbi felméréshez viszonyítva – olvasható a jelentésben.
Az adatokból kiderül, hogy az első csoportnál 3 százalékponttal az uniós átlag alatt, a második-harmadiknál viszont 10, illetve 21 százalékponttal az átlag felett vagyunk.
Ezért kalózkodunk
Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) kutatása azt is felmérte, hogy mely faktorok bírnak a legfontosabb motivációs erővel az illegális források választásakor: tízből közel hat magyar fiatal az árat, több mint egyharmaduk (35%) a csak személyes használatra való szándékot, 34 százalékuk pedig a legális tartalommal szembeni gyorsabb elérést jelölte meg.
A megkérdezett fiatalok ugyanakkor azt is megválaszolták, hogy mely tényezők hatására szüneteltetnék a nem törvényes tartalmak fogyasztását: kétharmaduk (67%) az elérhető áron való hozzáférést, egynegyedük (24%) a büntetéstől való félelmet, egyötödük (21%) pedig a kellemetlen személyes tapasztalatokat jelölte meg leghatékonyabb elrettentő eszközként.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy mi jelentene komoly visszatartó erőt az illegális tartalmak fogyasztása, illetve az adott termék megvásárlása kapcsán: vezető helyen (81%) a számítógép vírussal való fertőzöttségétől, 80%-ban pedig a bankkártya adatainak ellopásától való félelem áll, míg a harmadik-negyedik helyen a garancia hiánya, illetve a szankciótól való félelem szerepel 70-70%-kal.
A kutatás eredményeiből az is megállapítható, hogy az online tartalmak tekintetében az előfizetés-alapú üzleti modellek népszerűsége felfelé ível az európai fiatalok körében, hiszen 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik számára fontos, hogy az összes tartalomhoz előfizetés keretében férjenek hozzá.
