Október 13-án rejtélyes idegeneket köszönthettek a zalai dombok közt megbúvó Várföldén.
A szavazáskor innen is jöttek, onnan is jöttek ezek az ismeretlenek, kocsikkal fordultak értük. Maga szerint bajom lett volna belőle, ha megkérdezem, melyik utcában és melyik házban tetszenek lakni?
– idézi fel a faluban lakó idős hölgy, miért is dönthetett úgy a Pécsi Ítélőtábla, hogy a településen november 10-én meg kell ismételni az önkormányzati választást. A falu szavazópolgárainak száma ugyanis hirtelen és nagyon megemelkedett.
A valasztas.hu-ról kigyűjtött, 1994-ig visszanyúló adatsor szerint 25 éve még kétszáznál több szavazó élt a faluban, de összhangban a vidék elnéptelenedésével ez a szám az idei EP-választásra 154-re csökkent. Aztán jöttek azok a rejtélyes idegenek: október 13-ára 239-re nőtt a választási névjegyzék alapján a lakosok száma. Hogy hogyan, elsőre rejtélyes, X-akta, de alább közelebb jutunk hozzá.
Szörcsökné vs. Tóth Árpád
A polgármesteri posztért ketten versenyeztek, mindketten függetlenek: Szörcsökné Horváth Mária a regnáló (főállású) polgármester, aki a harmadik ciklusát kezdhetné meg a mostani, mindössze hét szavazatos győzelmével (114:107 volt a javára az eredmény). Az alulmaradt Tóth Árpád pedig előtte vezette három cikluson át (1998 és 2010 között) a zalai zsákfalut. Küzdelmük tapasztalataink szerint megosztotta a községet, amit a magas választási részvétel is igazol: még a megemelkedett lakosságból is 93,31 százalék voksolt október közepén.
A 24.hu által megkapott dokumentumok kirajzolják az események menetét. Tóth Árpád nyújtott be kifogást a helyi választási bizottsághoz, felemlegetve a névjegyzékben váratlanul feltűnt 82 embert. Megfogalmazása szerint „a kizárólag a szavazás miatt bejelentkezők súlyosan megsértik a jóhiszemű joggyakorlás és a választás tisztaságának elvét.” Tóth azt írta, a tudomására jutott, hogy Szörcsökné bejelentette a rokonságát a saját lakcímére és más falubeli portákra (összesen 9 embert, ami messze elmarad a 82 fős növekménytől). Szerinte az várható, hogy az önkormányzati választás után ők visszajelentkeznek falujukba. A jogtalan előny megszerzése miatt Tóth új választás kiírását kérte.
Miután ezt a helyi választási bizottság elutasította, Tóth Árpád a megyei választási bizottságnak is előadta aggályait, hozzátéve, hogy a helyi választási bizottság „nem tett meg minden tőle telhetőt” a helyzet tisztázására. Azt is leírta, négy házról tud, ahova összesen 32-en vannak bejelentkezve, miközben ezekben ténylegesen csak tizenegyen élnek. Szerinte többen – így a helyi választási bizottság egyik tagja is – befogadtak idegeneket.
Fordulatot október végén a Pécsi Ítélőtábla jogerős döntése hozott csak, a bíróság a választás megismétlését rendelte el. A végzés indoklásában szerepel, hogy „az ügyben büntetőeljárás is folyik”. Az ítélőtábla szerint a területi választási bizottság a kérelmező érveit és bizonyítékait érdemben nem vizsgálta. Pedig a bizottság hozzáférhetett volna a névjegyzékhez (Tóth Árpáddal ellentétben), ellenőrizhette volna a panaszos állításait. És a bíróság is úgy ítélte meg, a választáson kívül „egyéb észszerű magyarázata” nincs annak, hogy ekkorát emelkedett a választók száma, hiszen
nem merült fel adat arra, hogy a településen jelentős számú új lakóház épült volna, sem arra, hogy számottevő új munkahely létesült volna, ami a betelepülés mértékét indokolná.
A zalai választási bizottságnak is odaszúrt az ítélőtábla, mivel az azt állította, nincs bizonyíték arra, hogy az újonnan megjelent 82 idegen szavazott volna. A bíróság szerint viszont „egy matematikai alapművelettel megállapítható” a részvételi adatokból (mint írtuk, 93 százalék feletti volt a részvétel), hogy az újak zöme is voksolt. A végzés másnapján egyébként Tóth Árpád a Bánokszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjéhez fordult, hogy a november 10-i voksolás előtt vizsgálja ki „a szavazók lakcímének valódiságát”, nyilván abban a reményben, hogy a megismételt választáson már valóban csak Várfölde valódi lakói szavazhassanak.
Tóth: Itt romló tendenciák vannak
Látható, hogy Tóth Árpád igyekezett Szörcsökné Horváth Mária vállára tenni a felelősséget, a falu azonban megosztott az ügyben. Helyiekkel beszélgetve az a kép rajzolódott ki, hogy a rejtélyes idegenek megjelenéséről mindenki tud, csak éppen a jelöltek egymásra mutogatnak, ki volt a betelepítő. Miközben több helyi azt mondja, hogy mindkét fél élt a „gyüttmentek” behozatalával, csak az a kérdés, ki kezdte.
A helyi emlékezet szerint egyébként Tóth Árpád emelte be Szörcsöknét a falu vezető testületébe, Tóth szerint ezután megfúrta őt a falugondnok és a jelenlegi polgármester. Mostanra személyeskedésig fajult a helyzet, azzal gyanúsítják őt és a támogatóit, hogy el akarnak lopni majd mindent.
Tóth elmondta, nagyjából stabil volt eddig a lakosság száma, az utóbbi években nem volt jelentős csökkenés vagy növekedés. De szerinte az eddigi választásokat is úgy nyerte meg Szörcsökné, hogy „a rokonságát bejelentette ide”. Csak az első ciklusával voltak helyben elégedettek Tóth szerint, az elmúlt öt évben már nem történt semmi. „Az utolsó két hónapban a nyilvános WC-n kicserélték az ajtót és ablakot, bár belül szét van rohadva, használhatatlan, meg a temetőben csináltak egy járdát a semmiből a semmibe” – panaszkodott Tóth (mint később megtudtuk, ezt még folytatja az önkormányzat, pályázati pénzből bővítik). Az utak sincsenek jó állapotban a fát szállító kamionok miatt, és az időseknek szóló program is kevés szerinte.
„Itt romló tendenciák vannak” – magyarázza Tóth Árpád, aki azt vallja, hogy a falu régen jobban nézett ki. Az ellenségeskedés is jelen van, nem mindenki köszön vissza a másiknak, aminek egy ilyen kis közösségben alapvetőnek kellene lennie. Feljelentgetés is előfordul, Simon Richárd helyi vállalkozót például bepanaszolták a munkásai miatt, de ő igazolta, hogy azok bejelentett alkalmazottai, „birkásai”. A helyi kocsmára pedig pénzügyőröket hívtak ki egy focikupa idején házi pálinka árusítása miatt, Tóthék emögött is a polgármestert sejtik.
Szörcsökné: Általam senki sem volt idehozva
Szörcsökné Horváth Mária a riport előtt levélben válaszolt kérdéseinkre, de végül találkozhattunk is vele. „Általam senki sem volt idehozva” – állítja a polgármester, aki elmondta: „Az én házamban valóban ketten élünk életvitelszerűen, édesapám és gyermekeim (akik időközben férjhez mentek) tartózkodási hellyel rendelkeznek ezen a lakcímen.” Szerinte a másik polgármesterjelölttel azután mérgesedett el a korábban kifejezetten mély baráti viszonyuk, hogy elindult ellene a választáson. Ő is belefáradt már a sok mocskolódásba, ami őt éri. Ennek ellenére köszönőviszonyban van mindenkivel.
Hívő ember vagyok, vasárnaponként misére járok, nem haragszok, megbocsátok nekik. Szeretném a jó viszonyt helyreállítani, a békesség híve vagyok.
A polgármester határozottan visszautasítja „a polgármesterjelölt társam és az őt támogató képviselők beadványaiban szereplő utalásokat, miszerint én állok a 82 választási jogot szerzett mögött”. Hozzátette, úgy tudja, az ellenfelét támogató egyik képviselőjelölt ingatlanába papíron 19-en költöztek be, pedig szerinte az a ház lakhatatlan. Egy másik hozzá kapcsolódó jelölt házában megint csak 18-an laknak hivatalosan.
Tóthék határozottan cáfolták, hogy betelepítettek volna új lakosokat, Szörcsökné viszont azt mondja, ő hivatalból tud ezekről az ügyekről, hiszen a névjegyzéki értesítéseket ő viszi házhoz. Szerinte azokról sem esett szó ellenfele panaszában, akik életvitelszerűen a faluban élnek, de nem ott van a bejelentett lakcímük. Tiszta választásban reménykedik, lejárató kampányról beszél, és azt közölte, „a további sárdobálásban nem kívánok részt venni”.
Ítéljen a falu!
A két fél tehát a rejtélyre hasonló választ mond: különböző falubeli házakat jelöl meg, mint ahova rengetegen lettek bejelentve. Ezek közül sok lakatlan, az egyik házban tudtunk beszélni egy kamasz sráccal, aki elmondta, tudomása szerint csak ő, a testvére és a két szülője él itt, valamint az udvaron három kutya. Utóbbiak biztosan nem szavaztak.
A helyiek között érezni a megosztottságot: több idős lakóval beszéltünk, akik máshonnan ide bejelentett „hajléktalanokat” emlegettek, és azt állították, Szörcsökné alatt igenis fejlődött a falu, őt támogatják, és a háborúskodást Tóth kezdte.
A temetőt Mindenszentekre rendbe tevő közmunkásokkal is próbáltunk szót váltani, vezetőjük csak annyit mondott, „bízzuk a helyiekre az egészet”. Tóthék szerint ők függnek a falu vezetésétől, azért nem mernek mondani semmit. A kevéske helyi romával jó az együttélés, noha egy megalapozatlan feljelentés miatt egy Újfehértóról – valóban – beköltözött családra már rászállt a gyámügy: a négygyerekes famíliánál végül semmit sem találtak. Szörcsöknétől úgy tudtuk, ide is be volt jelentve több ember, amit a helyszínen nem tudtunk leellenőrizni, senki sem volt otthon.
A vizsgálat tempójából ítélve a rejtélyes idegenek november 10-én ismét megjelenhetnek a kultúrházban, ahol a szavazókört kialakítják. Hogy ki kezdte a betelepítgetést, azt a rendőrségnek kellene kiderítenie – remélhetőleg nem kell beérnünk azzal a válasszal, hogy „az igazság odaát van”.
