Vasárnap reggel hattól este hétig adhatják le a voksukat a szavazásra jogosultak az önkormányzati választáson. Arról, hogy ezt hol tehetik meg, mindenki személyre szóló értesítést kapott, de ha a levelet esetleg kidobták volna, a valasztas.hu honlapon kaphatnak útbaigazítást, illetve a helyi polgármesteri hivatal is segítséggel szolgálhat. Egyébként a szavazókörök általában megegyeznek a korábbi országgyűlési, illetve európai parlamenti választáson megszokottakkal.
Fontos, hogy a polgároknak nem kell magukkal vinniük az értesítőt, viszont rendelkezniük kell a személyazonosságukat igazoló okmánnyal – ez lehet a kártyaformátumú személyi, a vezetői engedély vagy útlevél –, ugyanakkor be kell mutatni a lakcímkártyát is. Kivétel: a régi típusú, papíralapú személyi igazolvány, mert az tartalmazza a lakóhelyet. És még egy technikai tudnivaló: a mozgásukban korlátozottak, a kórházban fekvő betegek, de még az előzetes letartóztatásban levő személyek is igényelhetnek mozgóurnát legkésőbb a választás napján délig kézbesítő útján igényelhetnek a szavazatszámláló bizottságnál, tehát a lakóhely szerinti szavazókörben.
Ami viszont a lényeget illeti, vasárnap késő estig kiderül, ki lesz a következő öt évben a csaknem 3200 település – beleértve a fővárost és a 23 fővárosi kerületet is – első embere. Emellett vasárnap döntés születik a több mint négyszáz megyei közgyűlési, valamint a csaknem 17 ezer települési képviselői mandátum sorsáról is.
A fővárosban mindenki három szavazólapot kap, mert közvetlenül voksolhatunk a főpolgármester-, a kerületi polgármester-, valamint az egyes választókerületi jelöltekre is. Budapesten a fővárosi közgyűlésnek automatikusan tagja lesz a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester, illetve a kompenzációs listákról – ilyet csak a Fidesz-KDNP, illetve az ellenzéki összefogás állított – még kilenc jelölt. Erről a kilenc helyről a kerületi polgármesterjelöltekre leadott, de mandátumot nem eredményező, fővárosi szinten összesített töredékszavazatok alapján határoznak. A kerületekben részben hasonló elv szerint születik döntés a helyi képviselő-testületek összetételéről is: az egyéni körzetek nyertesei mellett az egyes jelöltekre leadott vesztes szavazatok száma határozza meg, kik jutnak még a kompenzációs listákról mandátumhoz.
A megyei jogú városokban a polgármesterről, illetve a helyi képviselőkről dönthetünk. A helyi közgyűlési mandátumok nagyobbik hányadát az egyes körzetekben győztes jelöltek kapják, a többit pedig a vesztesekre leadott szavazatok száma szerint osztják ki.
Megint más szabályok érvényesek a tízezer főnél több lakossal rendelkező egyéb településeken: ott a polgármester-jelöltekre, az egyes választókerületi jelöltekre és a megyei közgyűlési listákra lehet voksolni. A helyi képviselőtestület összetételéről egyébként hasonló módon születik döntés, mint a megyei jogú városokban.
Az ennél kisebb településeken az egyik szavazólapon a polgármesterjelöltek, a másikon az összes helyi képviselőjelölt, a harmadikon a megyei listát állító jelölő szervezetek neve szerepel. Ezeknél valamennyi egyéni jelölt neve felkerül a szavazólapra, és közülük legfeljebb annyit lehet megjelölni, amennyi a helyben kiosztható mandátumok száma. A szavazat érvényes abban az esetben is, ha valaki ennél kevesebb név mellé tesz ikszet.
A legegyszerűbb a helyzet különben a megyei listáknál van: a jelölő szervezetek a listájukra leadott voksok arányában jutnak mandátumhoz, amelyek száma Pest megyében 44, míg a legkisebb megyékben 15-15. Ám a sikeres szerepléshez legalább öt, közös lista esetén 10, s ha kettőnél több szervezet állít együtt jelöltet, 15 százalékos támogatottságot kell elérni.
Érvényesen szavazni a jelölt, illetve jelölő szervezet neve melletti körbe elhelyezett két egymást metsző vonallal – plusz vagy iksz jellel – lehet. Egyetlen kivétel a tízezer fő alatti településeknél a képviselőjelöltek listája: ezeken legfeljebb annyi iksz lehet, amennyi a képviselőtestület létszáma – a kisebb falvakban ez akár mindössze kettő is lehet –, s aki ennél több embert jelöl meg, annak a voksa érvénytelen.
Most vasárnap nemzetiségi önkormányzati választás is lesz, és aki előzetesen regisztrált a nemzetiségi névjegyzékbe, nagyjából 14 ezer bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán jelöltre voksolhat. Az érintettek egy, két vagy három szavazólapot is kaphatnak attól függően, hogy a választókörzetükben települési, területi – megyei, fővárosi –, illetve országos nemzetiségi önkormányzati jelöltet is indítanak-e. Ezek zöld nyomtatványok, amelyeket a kitöltés után kizárólag leragasztott, ugyancsak zöld borítékban dobhatnak be az urnába, különben a voks érvénytelen.
A választás rekorderei
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hermánszegen kilenc polgármesterjelölt indul az önkormányzati választáson a Nemzeti Választási Irodaadati szerint. Van még nyolc olyan település, ahol nyolc polgármesterjelölt van: Boldva (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Egyházasrádóc (Vas megye), Görcsöny (Baranya megye), Királyegyháza (Baranya megye), Őrtilos (Somogy megye), Szeged (Csongrád megye), Tarnabod (Heves megye), Zalatárnok (Zala megye). Huszonkét településen hét polgármesterjelölt próbálkozik.
A tízezer lakosnál kisebb településeken a jelölteket egyéni listán választják meg. Ebben a csúcsot a Békés megyei Kunágotán érték el, ahol 49 jelölt indul a hat képviselői helyért, de 48 jelölt van a Hajdú-Bihar megyei Egyeken, 46 a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon és a Baranya megyei Alsószentmártonban, 42 pedig a Heves megyei Halmajugrán.
A választásra 25-millió szavazólapot kellett kinyomtatni, s ehhez mintegy négyszáz tonna papírt használtak fel. A legnagyobb 63-szor 42 centiméteres lesz, ami a választások történetében rekordnak számít.
Lencsés Károly
Kiemelt kép: Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
