Az ma már mindenki számára egyértelmű, hogy a klímaváltozás korunk egyik legnagyobb környezeti kihívását jelenti. Amennyiben az emberiség meg akarja állítani, 2050-ig a CO2 kibocsátás szintjét a mostani mennyiség 20 százalékára kell csökkentenie. Ha számba vesszük azt, hogy mely szektorokban legkritikusabb a széndioxid-kibocsátás, a legegyszerűbben megreformálható területnek a közlekedés tűnik. Vagyis a belső égésű motorokkal rendelkező gépjárműveknek teljesen el kell tűnniük. Helyüket pedig egyértelműen az elektromos hajtású autók vehetik át.
Bár az elektromos autók vásárlása önmagában még nem menti meg a Földet, de hathatós eszköz lehet a szélesebb körű változásokhoz. Sőt, nem is az a lényeg, hogy e-autónk legyen, hanem hogy közlekedésre e-rollert, biciklit, hévet, villamost, vonatot használjunk – vagyis bármit, ami füstmentes, megújuló energiaforrásokból nyeri az áramot.
Érdekes módon valami hasonló megy végbe egy másik szektorban is: ma már a dohányipar is a füstmentes jövő elérésén dolgozik. Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre, s nemcsak azokéra, akik a cigarettát szívják, hanem a környezetükre és a környezetükben lévőkre is. Ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom. Ennek ellenére a WHO szerint világszerte több mint egymilliárd ember dohányzik, míg Magyarországon körülbelül kétmillióan. Vagyis ez a probléma a világon és hazánkban is a társadalom jelentős részét érinti.
Kevesen tudják, hogy bár a függőségért alapvetően a nikotin felelős, ami elsődlegesen káros az egészségre a cigarettázásban, az az égés, és az ennek során keletkező dohányfüst. Ebben ugyanis a kimutatott több mint 6000 vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Így – bár a nikotin valóban komoly függőséget okoz – ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy
Természetesen a legjobb továbbra is rá se gyújtani, ez a leghatékonyabb és legeredményesebb módja a dohányzáshoz kapcsolódó ártalmak kiküszöbölésének, megelőzésének. Dohányzás esetén a legjobb módja az ártalomcsökkentésnek, ha felhagyunk a dohányzással és leszokunk róla, így tudjunk leginkább megvédeni a magunk és a környezetünkben lévők egészségét, hiszen a leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége, és a szeretteink, barátaink, kollégáink sincsenek kockázatnak kitéve. Azonban, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunk, de a közvetlen környezetünkben élőket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki.
A különböző füstmentes technológiákkal – azáltal, hogy nincs égés, csupán hevítés – kiküszöbölhetővé válhat a füstben található ártalmas anyagok egy része, a cigarettával összehasonlítva. Így az égés kiiktatásával kevesebb káros anyag juthat a dohányosok és a környezetükben lévő nem-dohányosok szervezetébe is.
A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen például ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást, illetve bár az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot, a hosszútávú hatásuk vonatkozásában további kutatásokra van szükség.
A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölésének leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem szokunk rá a dohányzásra. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.
Kiemelt kép: Federico Gambarini / dpa / AFP
