Pontosan két héttel Rafik Hariri, korábbi miniszterelnök február 14-ei meggyilkolása után, hétfőn lemondott a Szíria-barát libanoni kormány. A bejrúti kabinet az utcai tüntetések nyomására döntött a visszalépés mellett. Több értékelés szerint a következő kormány már nem engedheti meg magának, hogy minden fenntartás nélkül támogassa az országot 30 éve megszállva tartó, 17 ezresre taksált szíriai csapatokat.
Omar Karami kormánya ugyan ügyvezetőként továbbra is hivatalban marad, azonban már megkezdődtek a tárgyalások a következő kormány megalakításáról. Az eset azért érdekes, mert a libanoni kormány korábban tagadta, hogy neki, illetve Szíriának bármi köze lenne a korábbi miniszterelnök meggyilkolásához. Így ezt a lépést most sokan közvetett beismerésnek veszik.
Megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a több tízezres utcai tüntetések hatására az irányítás kicsúszik a kormány keze közül, s a felálló új kabinet már Szíria teljes kivonulását fogja követelni. Több forrás azonban arra figyelmeztet, hogy nem szabad párhuzamot vonni ukrajnai demokratizálódási folyamattal.
Merénylet megrendelésre
|
A damaszkuszi kormány erre mindeddig azért nem volt hajlandó, mivel Libanonban eddig szír-barát kabinet volt hatalmon. A meggyilkolt korábbi kormányfő Rafik Hariri ugyan nem állt ki teljes mellszélességgel Szíria mellett, de nem is ellenezte a csapatok jelenlétét. Több belpolitikai témában nem értett egyet a damaszkuszi állásponttal, azonban míg a stratégiai kérdésekben nem fordult Szíria ellen, nyugton maradhatott. A kocka a szírek által támogatott korábbi köztársasági elnök mandátumának lejártakor fordult. Mivel Hariri nem támogatta az elnök újrajelölését, ezzel szembefordult Damaszkusszal, és mennie kellett.
Bejrút
Így már Hariri meggyilkolását követő órákban olyan pletykák kaptak szárnyra, hogy az ügy hátterében az új libanoni kormány, illetve Szíria állnak. Természetesen mindkét fél tagadta a vádakat, de a belső feszültség, és a Hariri temetése óta zajló tüntetések arra kényszerítették a kormányt, hogy benyújtsa lemondását.
Fontos ország, apró hibákkal
Szíria 1976 óta állomásoztat – mintegy 17 ezer fősre becsült – csapatokat a szomszédos Libanon terültén.Szíriát egy 1989-es egyezmény, illetve egy tavaly elfogadott ENSZ-határozat is kötelezi csapatainak visszavonására.
A nemzetközi nyomásnak engedve a szíriai kormány egy hete jelentette be, hogy kivonja csapatait Libanonból, bár konkrét dátumot egyelőre nem határozott meg. Megfigyelők szerint azonban ez is komoly hangsúlyváltást jelent Damaszkusz politikájában. A kivonulásra azonban csak úgy kerülhet sor, ha a libanoni hadsereg és a belbiztonsági erők garantálni tudják az ország biztonságát – nyilatkozták a damaszkuszi külügyminisztériumban.
Sokan arra figyelmeztetnek, hogy Szíria stratégiai jelentősége – amivel sakkban tudta tartani a régiót, illetve nem vonta ki csapatait Libanonból –, ha volt egyáltalán, oszladozóban van. Az Egyesült Államok a korábbinál sokkal keményebb hangnemet üt meg Szíriával kapcsolatban. A libanoni kivonulást és a Hezbollah lefegyverezést kéri tőle. Megfogyatkoztak az ország arab szövetségeseinek is a száma, miután mostanában Egyiptom és Szaúd-Arábia is Washington kegyeit keresi. Ezért sokan azt sem tartják kizártnak, hogy Szíria lesz egy következő amerikai erődemonstráció helye.
