Nagyvilág

Izrael választ, fél éven belül másodszor

Az áprilisi patthelyzet megismétlődésétől tartva rendeznek általános választásokat kedden Izraelben, írja az MTI.

Azért kellett öt hónappal az áprilisi választások után ismét szavazóurnákhoz szólítani az izraelieket, mert a kormányalakításra felkért Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek a meghatározott időtartamon belül nem sikerült megalakítania egy új kabinetet, de nem is adta vissza felhatalmazását Reuven Rivlin államelnöknek, hogy ő mást nevezhessen meg kormányfőjelöltnek, hanem megszavaztatta a parlament (kneszet) feloszlatását és új választások kiírását.

A 2009 óta folyamatosan kormányfői hivatalban lévő Benjámin Netanjahu továbbra is a legnépszerűbb politikus. A közvélemény-kutatók utolsó felmérései szerint Beni Ganz Kék-fehér nevű ellenzéki centrista pártja fej-fej mellett áll a kormányzó jobboldali Likuddal, de a jobboldali blokk valamivel megelőzi az ellenzéket.

A választásokat befolyásolhatja, hogy néhány nappal ezelőtt Benjámin Netanjahu a palesztin ellenőrzés alatt álló Ciszjordánia egy részének annektálására tett ígéretet, ha a választások után is folytathatja a kormányzást, és noha ezt már az április választások után is megígérte, azóta nem tett lépéseket megvalósítása érdekében.

Netanjahunak a gyors kormányalakításhoz legalább hatvanegy parlamenti helyre lesz szüksége a százhúsz tagú kneszetben.

Ha nem sikerül megszereznie a hatvanegy támogató mandátumot, akkor ismét patthelyzet születhet, és sem Netanjahu, sem Ganz nem lesz képes kormányt alakítani.

A választások tisztaságát háromezer felügyelő ellenőrzi, és közel tizenkilencezer rendőr fog járőrözni.

A Kék-fehér pártszövetség a kampány során csak követni tudta a médiát uraló, a témákat meghatározó Netanjahut. Elsősorban népjóléti intézkedésekkel próbálták elcsábítani a csalódott jobboldali szavazókat, illetve nagyobb biztonságot ígértek a Gázai övezet környékén élőknek.

AHMAD GHARABLI / AFP / Europress

A kampány emlékezetes pillanata volt, amikor az Asdódban választási nagygyűlést tartó Netanjahut a biztonságiak egy óvóhelyre vitték, mert a Gázai övezetből rakétatámadást intéztek Askelón és Asdód ellen.

Az országban 6 millió 394 ezer 30 választópolgár szavazhat 10 ezer 788 választási urnánál huszonkét párt képviselőire, de utóbbiak közül a felmérések szerint csak tíznek van reális esélye átjutni a 3,25 százalékos bejutási küszöbön.

Börtönökben is várják az urnák a szavazati joguktól meg nem fosztott őrizeteseket, és a kórházakban is voksolhatnak a kihelyezett urnáknál a betegek.

Az izraeliek az 1948-ban megalapított ország történetének huszonkettedik parlamentjébe 120 képviselőt fognak megválasztani.

Az általában iskolákban, közintézményekben kialakított választóhelyiségek reggel héttől este tízig tartanak nyitva.

A választáshoz személyi igazolvánnyal, útlevéllel, jogosítvánnyal vagy katonai igazolvánnyal mindenkinek bizonyítania kell személyazonosságát. A fogyatékkal élők, az állapotos nők és a 80 évesnél idősebbek soron kívül szavazhatnak.

Az izraeli tévécsatornák este tízkor – közép-európai idő szerint kilenckor – kezdik meg az első – még csak a közvélemény-kutatók kiválasztott urnáinál megjósolt – eredmények közlését. Ha szoros lesz az eredmény, akkor csak másnap hajnalban vagy – a számlálás elhúzódása esetén – még később tudják bejelenteni a valódi, összeszámolt szavazatok alapján az új kneszetbe bejutott pártok nevét és mandátumaik számát.Izraelben hagyományosan igen magas a részvételi arány, a legutóbbi, áprilisi választásokon a jogosultak közel 68,5 százaléka voksolt. A bejutott pártok vezetőit a választások után fogadja az államelnök, és annak a politikusnak adja az új kormány megalakításának jogát, aki a pártok szerint a legnagyobb valószínűséggel képes stabil koalíciót létrehozni.

Kiemelt kép: Faiz Abu Rmeleh / Anadolu Agency / Europress

Ajánlott videó

Olvasói sztorik