A fából és fémből készült láda Pompeii romvárosában, a Casa del Giardinoként ismert házból került elő. Egyebek mellett borostyán, fényes kristályok, ametiszt, finom fajanszok, csontgombok és keletről származó skarabeuszok voltak benne. Az ékkövek mellett ugyanakkor szerencsehozónak vélt tárgyak, babák, csengettyűk, falloszok, ökölbe zárt kezek és egy kicsiny koponya is rejtőzött benne.
Tucatnyi kabala, melyeknek balszerencsét távol tartó erőt tulajdonítottak
– idézi az MTI az ANSA olasz hírügynökségre hivatkozva Massimo Osannát, a pompeii régészeti park igazgatóját.
Értékesek voltak, de nem úgy
A kincsesláda nem feltétlenül a ház úrnőjének tulajdonában volt, mert azt az úrnő hálószobájától és a ház átriumától, vagyis belső udvarától is távolabb eső, kiszolgáló helyiségben tárták fel. Az átriumban tíz ember, egy egész család csontvázára bukkantak, a Vezúv kitörése elől menekülve érte őket a halál.
Hiányoznak a ládikóból az arany ékszerek, amelyek népszerűek voltak a városban, minden nő szívesen viselte őket, tehát egy fiatal, átlagos jólétben élő asszony ékszeres dobozában is ott volna a helyük. A benne talált nyakláncok azonban más szerepet játszhattak.
Olyan ékszerekről lehet szó, amelyeket rituálékon viseltek, nem az eleganciával függtek össze. Értékesek voltak, de másképp, mint az ékszerek
– mutatott rá Osanna.
Különleges tudás
A varázserejűnek hitt kicsiny tárgyakból álló kollekció olyan emberé, talán egy rabszolganőé lehetett, akinek különleges gyógyító tudást, a túlvilágiakkal való speciális kapcsolatot tulajdonítottak. Így kaphatna értelmet ez a furcsa tárgyakból álló leletegyüttes, amelynek darabjai az ókori római kultúrában a termékenységgel, a csábítással, a szülés vagy a házasság kedvező alakulásával függtek össze.
A régészek egyelőre csak feltételezik mindezt, a Casa del Giardinóban talált ládikó tartalmának kutatása csak nemrég kezdődött. A kicsiny tárgyakat már sikerült megtisztítani és restaurálni, most kezdődhet minden egyes darab vizsgálata. A Grande Progetto Pompei nevű kutatócsoport a család összetételét igyekszik kideríteni, hogy teljes történetüket feltárhassa.
Ebben a házban fedezték fel egyébként korábban a szénfeliratot, amelynek keltezése „a november előtti 16. nap”, a jelenlegi naptár szerint október 17. A Vezúv kitörésekor a felirat egyhetes lehetett, amiből arra lehet következtetni, hogy Pompeji pusztulásának dátuma az eddig hitt augusztus 24. helyett valójában október 24.
