Az Arkansasi Egyetem kutatói a mexikói mocsárciprus – Taxodium mucronatum – évgyűrűit fogták vallatóra. Ez Közép-Amerika egyetlen olyan fafajtája, amely akár ezer évig, vagy még tovább elél.
A tudósok a Quéretaro szövetségi államban lévő Amealco-kanyonban 30 ősöreg mocsárciprusból 74 mintát vettek. A helyszín mindössze 90 kilométerre található Tenochtitlantól, az Azték Birodalom egykori fővárosától, s 60 kilométerre északkeletre a tolték állam központjától, Tulától. A fák évgyűrűi segítségével 1238 évre visszamenőleg tudták elemezni az időjárást.
A spanyol hódítás előtt négy igen súlyos szárazság sújtotta a régiót. Üledékvizsgálatok alapján már korábban is ismert volt, hogy valamikor a Kr.u. IX. század vége felé “Mexikó” és a Karib-térség vidékét szárazság sújtotta, amely hozzájárulhatott a maja civilizáció bukásához.
A dendrokronológiai vizsgálatok során most viszont sikerült pontosan meghatározni az aszályos időszak tartamát, amely huszonöt éven át, 897 és 922 között sújtotta a térséget.
Tizennyolc éven át, 1149 és 1167 között tartott az aszály “Mexikó” középső részén, amikor katasztrofálisan csökkentek a kukoricahozamok, s az élelemhiány a feltételezések szerint végzetes csapást mért a tolték kultúrára.
Két másik hosszú aszályos időszakra is fény derült – az egyik révén a kutatók többet remélnek megtudni az azték birodalom felemelkedéséről és bukásáról, míg a másik segítségével a tudósok megismerhetik, hogy miként járult hozzá az időjárás a spanyolok által behurcolt betegségek terjedéséhez Közép-Amerikában.
