Közel két hónapos megfeszített munka után látott napvilágot az Adóreform Bizottság nagy terjedelmű, az adórendszert szinte teljes egészében átszabó, – bár mint azt korábbi cikkeinkben megírtuk –, paradigmaváltást nem hozó javaslatkötege. A javaslat nagy része már a végső formába öntése előtt napvilágot látott, így a pénzügyi tárca vezetői sok újat hétfőn sem tudtak mondani.
Az nem volt meglepetés, hogy az ellenzéki Varga Mihály a tervezet ellen emelte fel hangját, ugyanis a kormánypártok korábban szinte megfontolás nélkül vetették el a Fidesz adóreform-javaslatát. Varga szerint nincs érdemi adócsökkentés beépítve a javaslatba. Ameddig erre nem kerül sor, a nagyobbik ellenzéki párt nem támogatja a javaslatköteget. Ezzel szemben sokakat meglepett, hogy a kisebbik kormánypárt sem fogadja el a módosítások jelentős résztét. Kuncze Gábor pártelnök szerint a javaslatban alig köszönnek vissza a liberális párt elképzelései, bár az adóigazgatást, adóbevallást egyszerűsítő, átláthatóbbá és olcsóbbá tévő indítványai megjelennek a bizottság által elkészített csomagban.
Álminimálbér, huss!
Nagyon fontos, hogy a grémium igazságosabb közteherviselést akar, és nem tesz javaslatot az éjjeliőr állam megvalósítására – bár a teljes államháztartási reform nem is volt célja –, hanem a magyar, illetve a kontinentális hagyományokat követi. Ezért elsősorban a minimálbért bejelentők, de ténylegesen jóval többet keresők közteherviselésének fokozását és a közepes keresetűek közterheinek mérséklését szorgalmazzák. A bizottság a régóta hangoztatott differenciált minimálbér mielőbbi bevezetését is szorgalmazza. Az igazságosság érvényesülése szempontjából fontos a családtámogatási rendszer megújítása, bár ez túlmutat az adóreform keretein. Ugyancsak számos igazságtalanság forrása a tőkejövedelmek különböző formáinak eltérő adórendszeri kezelése – állítja a bizottság jelentése.
Az egyik fő szempont az egyszerűsítés, amit a javaslatok szerint a központi adók számának jelentős csökkentésével, valamint a hasonló jellegű adónemekben befizetésre kerülő jövedelmek közös számlára fizetésével is elősegítenének. A béreket terhelő különböző munkaadói közterhek törvényben meghatározott egy jogcímen kerülnek bevallásra és befizetésre, a megosztás szabályait e törvény rögzíti.
Fő a konvergencia
A bizottság javaslatainak elkészítésekor minden esetben a Konvergencia-program céljait, az ország versenyképességét és az euró bevezetésének 2010-es céldátumát tartották szem előtt. Ugyanakkor megfogalmazták azt a közgazdászok által már többször hangoztatott alapvetést, hogy a versenyképesség nem adózás kérdése, de közvetve hatnak rá az adózási tényezők.
A versenyképesség adózási oldalról való erősítésének kulcskérdése az iparűzési adó lényeges csökkentése, vagy teljes megszüntetése és az élőmunka közterheinek folytatódó mérséklése – vallja bikfanyelven megfogalmazott jelentésében a grémium. A társasági adórendszer kedvezményeinek felülvizsgálatakor erősíteni kell a beruházásokat, a kutatás-fejlesztést elősegítő jogcímeket, valamint a szakképzési hozzájárulás munkaadói járulékba történő beolvasztását és visszaélésekre módot adó kedvezményeinek megszüntetését.
Mi változik?
Osztatlan sikerre csak egyetlen adónem, az adózási rendszer logikájába nem illő – lévén bruttó típusú adófajta – helyi iparűzési adó eltüntetése számíthat. Bár ez sem szűnne meg azonnal, hiszen amellett, hogy 350 milliárd forintos űrt hagyna maga után a büdzsében, a részben ebből élő önkormányzatok működését bénítaná meg. Első lépésben egy százalékpontos csökkentésére tettek javaslatot, de ezzel együtt megszűnne az eddigi lehetőség, hogy az iparűzési adó felét le lehetett vonni a társasági adóból (ez 18 milliárd elvonást hagyna az önkormányzatoknál). Mindez 150 milliárd forint körüli bevételkiesést jelentene az önkormányzatoknak, amit egy – a 16 százalékos társasági adó felett fizetendő – 3 százalékos nyereségadóval kompenzálnának. Összege teljes egészében a helyi önkormányzatokat illetné. A hiányzó részt a telek- és építményadó 900 forintos illetményalapjának emelésével helyettesítenék. Ez a foltozgatás sem odázhatja el az önkormányzati finanszírozás teljes átalakítását. A majdan végleg megszűnő iparűzési adót a személyi jövedelemadó 18 százalékos kulccsal adózó része váltaná fel, ez maradna ugyanis az önkormányzatoknál, ami ezer milliárdos nagyságrendű többletbevételt jelentene nekik, főként az adókulcshoz tartozó összeg megemelése után.
Az önkormányzatok finanszírozhatóságát javítaná a még az idén kidolgozandó javaslat, amely a céges ingatlanok értékalapú adóztatását vezetné be. Ez százmilliárd forint körüli bevételt jelent a helyhatóságoknak. A gépjárműadót is önkormányzati saját bevétellé kell tenni, hosszabb távon szabályozásában is változások lehetnek. Ezzel párhuzamosan megszűnne az a gyakorlat, hogy az önkormányzatok a helyi adók 40 százalékával rendelkeztek, és csökkennének a normatív támogatások is. Azonban mindehhez a kétharmados parlamenti hozzájárulást igénylő önkormányzati törvény módosításra is szükség van.
A javaslat szerint ezért célszerű lenne az önkormányzati személyi jövedelemadó saját bevétellé minősítése is, ami elengedhetetlen, ha az adóbevételből a települési önkormányzatnak a kistérség, vagy a régió finanszírozásához hozzá kell járulnia. A kétharmados törvény azonban nehezen lesz átverhető az Országgyűlésen. Alternatíva lehet, hogy a helyi adókról szóló „feles” törvény tartalmazná az önkormányzati személyi jövedelemadót és az levonható lenne a központi szja-ból. Ebben az esetben azonban az önkormányzatnak adómérték megállapítási lehetőséget kell biztosítanunk, azaz az említett 18 százalék csak mint törvényi felső adómérték működhetne.
Marad a két kulcs
Alapos reform elé néz a személyi jövedelemadó rendszere is. Nem szűnne meg a kétkulcsos rendszer, de a felső kulcs határa az eddigi 1,5 millió forintról először 2, majd 2,5 millióra emelkedne. Ezzel évek óta először a statisztikai átlagjövedelem nem a legfelsőbb kulccsal adózna.
Csökkentenék az adójóváírás mértékét, megszűnnének az szja-kedvezmények, így a felnőttképzést és oktatást támogató kedvezmények, a Sulineten keresztül beszerzett eszközök, valamint a 2007 után felvett lakáshitelek után járó adókedvezmények. Az egészségügyi hozzájárulás megszűnésére is 2006 végéig kell várni.
Eva, áfa
A társasági adó is alapos reformra szorul, míg a forgalmi adó kulcsait csak akkor vonnák össze, ha a költségvetés elbírja az ebből adódó terheket. Ekkor 19, vagy 20 százalékban egységesítenék a kulcsokat.
Az Európai Bizottság ajánlásait szem előtt tartva kiterjesztenék az egyszerűsített vállalkozói adó keretösszegét. Így a 40 százaléknál nagyobb költséghányaddal dolgozó, s 50 millió forintot meg nem haladó éves forgalommal dolgozó társaságok is választhatnák az evát. A kulcs itt 10 százalék lenne, azonban a költséghányadot igazolni kellene.
