A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa kötelezettségként írta elő a Ringier-csoport tulajdonában lévő, Tabora B.V-nek, hogy a jövő év április 30-ig a Népszabadság Rt. és a Ringier Kiadó Kft. hirdetésszervezési tevékenységének szervezetileg szétválasztva kell működnie. Emellett a két társaság nem jelenhet meg közösen ügynökségi vagy más hirdetési ajánlatokban. A versenyhivatal azt is kikötötte, hogy 2007. október 30-ig a Népszabadság Rt. csak a piaci átlagnövekedés mértékében emelheti hirdetési listaárait.
Az indoklás szerint az előző eljárás óta lényeges változások álltak be a hazai lappiacon, a Magyar Hírlap eladásával pedig a Ringier magyarországi piaci súlyának esetleges horizontális hatásaival sem kell számolni már.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Két éve, 2003 március elején jelentették be, hogy a Ringier Kiadói Kft. lett a Népszabadság Rt. többségi tulajdonosa. A svájci médiavállalkozás tulajdonát képező Tabora B.V. a Népszabadság Rt. eddig birtokában lévő 49,9 százalékos tulajdonrésze mellé újabb 17,7 százalékot vett át a Bertelsmann AG/Gruner+Jahr AG-tól.
A Ringier 2001 novemberében szerezte meg a Népszabadság 49,9 százalékos részét a Bertelsmanntól. A német vállalat azért kényszerült a napilapban birtokolt részvényei eladására, mert az RTL Klubban is tulajdonnal bírt, és ez ellentmond a Magyarországon hatályos médiatörvénynek.
Felvetődött akkor a kérdés, hogy a Ringier, amely az országos terjesztésű napilappiac 49 százalékát birtokolta, nem kerül-e a vásárlással erőfölénybe. A svájci médiabirodalom tulajdonában van a hazai napilapok közül a Magyar Hírlap, a Blikk és a Nemzeti Sport is.
A GVH versenytanácsa 2003. szeptember 25-én nem engedélyezte az ügyletet, mert a kérelmezett vásárlás megvalósulásával gazdasági erőfölénybe került volna a Ringier-csoport. A szóbeli indokolás során akkor elhangzott az is, hogy az eljárás során nem sikerült kimutatni a hátrányokat ellensúlyozó előnyt.
A Ringier bíróságon támadta meg a határozatot. Ennek nyomán a Fővárosi Bíróság 2004. szeptember 23-án úgy döntött: a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) új vizsgálatot kell lefolytatnia az ügyben.
