Izlandon két cég foglalkozik bálnavadászattal, közülük a csukabálnákra szakosodott IP Utgerd ehf. csütörtökön közölte, hogy idén nem próbálkozik csukabálnák elejtésével, mert a halászati tilalmi övezet határainak kitolása miatt túl költséges lenne a bálnavadászat. A nagytestű tengeri emlősök közül a legkisebbnek számító – legfeljebb 11 méteresre és nyolctonnásra megnövő – csukabálna húsát főként a hazai piacon fogyasztják, helyette a halásztársaság, amely tavaly hat példányt fogott ki, idén a tengeri uborkákra koncentrál.
A másik bálnavadász-társaság, a Hvalur hf., amely főleg japán exportra ejt el közönséges barázdásbálnákat, már június elején közölte, hogy idén lemond a bálnavadászatról a távol-keleti eladási nehézségek miatt, de azért is, mert idén későn adták ki a halászati engedélyeket, és a hajóknak nem volt elég idejük a felkészülésre.
A közönséges barázdásbálna a második legnagyobb cetféle, 24 méteresre és 45-64 tonnásra is megnőhet. Izlandon tavaly 145 példányt ejtettek el belőle. Természetvédelmi szervezetek örvendezve nyugtázták, hogy a halászati vállalatok döntése nyomán idén 209 barázdásbálna és 217 csukabálna menekülhet meg a kínhaláltól az izlandi vizeken – a reykjavíki kormány ugyanis évente ennyi bálna leölését engedélyezte 2023-ig, az állatokat pedig a sok szenvedést okozó robbanószigonnyal ejtik el.
Az 1986-ban életbe lépett nemzetközi moratóriummal dacolva Izland 2003-ban tudományos kutatások címen újrakezdte a bálnavadászatot, 2006-tól pedig a vállaltan üzleti célú lehalászást is. Hosszú évek után idén július 1-jétől Japán is felújítja a nyíltan kereskedelmi célú bálnavadászatot.
forrás: mti; kiemelt kép: Europress
