Paradigmaváltás zajlik rákgyógyításában: a daganatbiológiai kutatások és a molekuláris diagnosztika fejlődése lehetővé teszi, hogy a daganatokat is egyre inkább személyre szabottan kezeljük. Dr. Peták Istvánnal, az Oncompass Medicine kutatóorvosával beszélgettünk arról, miben más ez az eljárás az eddig használt eljárásokkal szemben, és milyen sikereket remélhetünk tőle.
Az OECD adatai szerint Európában százezer lakosra számítva Magyarországon hal meg a legtöbb ember daganatok miatt. Itthon továbbra is évről évre emelkedik az újonnan diagnosztizált esetek száma, ami bár furcsán hangozhat, pozitív fejlemény is: egyre többen járnak szűrésekre, és derül ki náluk, ha baj van. 2018-ban világszerte 18,1 millió új daganatos beteget regisztráltak, és 9,6 millióan haltak meg rákban. A megbetegedések 23,4 százaléka Európában történt.
Innen is látszik, hogy bár az orvostudomány, és ezzel a rákkutatás is egyre inkább fejlődik, sürgősen szükség van hatékonyabb gyógyítási megoldásokra. Itt jön képbe a precíziós onkológia, aminek nemzetközileg is jelentős úttörője Magyarországon az Oncompass Medicine.
Minden tumort ugyanis egy vagy több gén hibás működése okoz, aminek kiiktatásával megszüntethető a tumorképződés, és célzott gyógyszerrel a betegség megállítható, sőt, egyes esetekben gyógyítható is lehet.
Megnézzük, hogy a daganatok miért jöttek létre az adott betegben, és ezek alapján keresünk kezelési lehetőségeket
– mondta a 24.hu-nak dr. Peták István, az Oncompass kutatója.
A precíziós onkológiát úgy kell elképzelni, hogy egy daganatos beteg felkeresi az Oncompass szakértőit (onkológusok, molekuláris biológusok, genetikusok) akik kiválasztják, milyen gének vizsgálata történjen melyik mintából, annak alapján, hogy mely gének hibás működése okozhatta a kialakulásukat. Általában a betegeknél már történt biopsziás vagy műtéti mintavétel, és ez a minta, ami további molekuláris diagnosztikai vizsgálatokra is alkalmas. A mintát az Oncompass kéri be az azt őrző patológiai intézettől. Ezután ellenőrzik a minta alkalmasságát a vizsgálatra, és ha nem alkalmas, akkor vagy új mintavételt, vagy vérvizsgálatot javasolnak.
Ha megvan a hibás gén, akkor a megfelelő gyógyszerek megtalálása a feladat.
Jelenleg 75 különböző célzott, illetve immunterápiás gyógyszer van forgalomban, és 445 elérhető klinikai vizsgálatokban. Az elmúlt években törzskönyvezett gyógyszerek úgynevezett „break-through” eredményt értek el a klinikai vizsgálatokban.
– mondta Peták.
Az Oncompass egy olyan mesterséges intelligenciát tartalmazó orvosi szoftvert fejlesztett ki, amely segítségével az Oncompass szakemberei sorrendbe tudják tenni a terápiás lehetőségeket annak alapján, hogy milyen tudományos bizonyítékok kapcsolják ezeket a beteg egyéni génhibáival. Ez a módszer különösen fontos akkor, amikor egy célpontra több gyógyszer is hat, illetve az adott betegnek több génhibája is van egyszerre, ami egyenként is több hibával kapcsolatos.
Az elemzés eredményét az Oncompass szakértői, az úgynevezett molekuláris tumor board tárgyalja meg. Ha nincs forgalomban olyan gyógyszer, amely a hibásan működő génre hatna, akkor akár klinikai fejlesztésekben lévő hatóanyagokat is ajánlhat a szakértőgárda.
Az Oncompass által kifejlesztett módszer annyira ígéretes, hogy legutóbb például dr. Peták István az IBM Watson vezetőjével osztozott a színpadon egy hágai rendezvényen, Chicagóban pedig, az ASCO (onkológiai világkongresszus) konferencián egyedüli magyar cégként képviseltette magát. A 15 éves kutatás-fejlesztés eredménye most már látható, és valószínűleg ez még csak a kezdet – hiszen már most bizonyos, hogy a személyre szabott orvoslásé a jövő, ebben pedig a rákgyógyítás területén kulcsszerepet játszhat a mesterséges intelligencia, amelynek segítségével a molekuláris diagnosztika eredményei alapján minden beteg személyre szabott kezelést kaphat.
