A tekercsek az 1990-es években kerültek az új-zélandi archívumhoz. A némafilm korszakából, 1923-ból származó The White Shadow – amely valószínűleg a legrégebbi fennmaradt Hitchcock-mű – “vad hangulatú melodráma”, amely két nővérről szól: egyikük angyali teremtés, a másik viszont lelketlen. Az alkotásból állítólag nincs több kópia.
“Ez az egyik legjelentősebb fejlemény a rendező munkásságával foglalkozó kutatók, kritikusok és rajongók emlékezete szerint” – méltatta a felfedezés jelentőségét David Sterritt, a filmkritikusok amerikai szövetségének elnöke.
Alfred Hitchcock írta a film forgatókönyvét, tervezte a díszleteket, ő volt a vágó, de csak asszisztense volt a film rendezőjének, Graham Cutts-nak, aki szakmai féltékenységgel tekintett a feltörekvő alkotóra.
“Az első három tekercs, azaz több mint a mű fele, páratlan lehetőséget kínál Hitchcock kibontakozó képi világáról és történetvezetéséről” – vélekedett Sterritt.
A kincset érő alapanyag egy mozigépész hagyatékában pihent. Jack Murtagh egy moziban dolgozott vetítőgépészként Hastings városban. A 20. század első felében az volt a szokás, hogy a forgalmazási engedély lejártával megsemmisítik a kópiákat, Murtagh azonban sok kópiát eltett kerti kamrájában.
A The White Shadow hiányzó tekercseinek holléte továbbra is rejtély.
