Ha egy romantikus nyaralásra gondolunk, elsőként nyilvánvalóan Párizs vagy Róma jut eszünkbe, pedig a határokat sem szükséges átlépnünk ahhoz, hogy néhány napra elvonulhassunk a nyüzsgő nagyvárosból.
Magyarországon is szép számmal találhatunk ugyanis a hétköznapokból való kiszakadásra tökéletes, nyugalmat árasztó helyeket, közülük azonban egyértelműen kiemelkedik az elmúlt években óriási fejlődésen átment, Petőfi által Borsod Svájcaként emlegetett, középpontjában a várkastélynak is beillő Palotaszállót rejtő Lillafüred.
A századforduló körül lassan Miskolc üdülőtelepévé vált településen 1930-ban adták át a Lux Kálmán tervei szerint megszületett Palotaszállót, a XX. századi magyar szállodaépítészet egyik legfontosabb példáját.
A szocializmus évtizedeiben szakszervezeti (SZOT-) üdülőként működött, csodás belső tereit és külső jegyeit ezen idő alatt is megőrző óriás
ma négycsillagos hotelként, a pihenni vágyó párok ideális célpontjaként működik, de környezete is tart meglepetéseket.
A szállodával egy időben, a kitermelt föld és kő felhasználásával született, békét árasztó függőkertekben ma József Attila verseivel – köztük az épp itt született, hirtelen fellángoló szerelmét megörökítő Ódával –, valamint tematikus szintekkel, így nyáron kamara- és kóruskoncerteknek is otthont adó zeneterasszal és labirintussal is találkozhatunk.
Ettől mindössze néhány lépésnyire elérhetjük a húsz méteres esésű, száraz időjárás esetén mesterségesen táplált nagy vízesést, valamint a barlangokat, köztük a Petőfi Sándor által is megcsodált Anna- (Petőfi-) barlangot.
Nem feledkezhetünk meg a jövőre századik születésnapját ünneplő kisvasútról sem, aminek vonala ugyan a Palotaszálló előtt, a kitermelt fa szállításának segítésére született, 1924 óta azonban utasokat is szállít a festői táj és a tíz kilométerre fekvő Miskolc között.
Lillafüred mindemellett a XX. századi magyar sísport egyik fontos állomása volt, így sípálya mellett egykor síugrósánc és sífelvonó is várta az erre járókat. Utóbbi helyett ma a 2015-ben megnyitott, a 606 méter magas Jávorhegyre tizenhat-tizennyolc perc alatt felkapaszkodó Libegő fogadja a túrázni vágyókat.
A kétszáz évvel ezelőtt a környéken jelentős vaskohászat érdekében felduzzasztott, a Palotaszállóval együtt mesés képet nyújtó Hámori-tavat sem csak a partról nézhetjük meg, hiszen tavasztól őszig csónakkal is szelhetjük a habokat.
Kell ennél több egy jó hosszú hétvégéhez?
