Kultúra

„A giccs a szar abszolút tagadása” – 90 éves lett Milan Kundera

A csehek leghíresebb élő íróját régóta emlegetik a Nobel-díj esélyeseként. A 70-es években disszidált, A lét elviselhetetlen könnyűségét már száműzetésben írta, a kommunista rezsim még az állampolgárságától is megfosztotta. A jelenlegi miniszterelnök azt ígéri, hamarosan visszakapja.

A nehézség, a szükségszerűség és az érték – három, tartalmilag összefüggő fogalom: csak az a nehéz, ami szükségszerű, csak az értékes, aminek súlya van

– írja Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége filozófiai bevezetőjében. Ezt a tételt életútjával is igyekezett bizonyítani, ami sok mindennek mondható, de könnyű semmiképp. 1929. április 1-én született Brnóban, apja zongorista és zenetudós volt, kezdetben őt is a zene érdekelte, diákként jazz együttesben játszott, az egyetemen pedig irodalmat, filmművészetet és zenetudományt hallgatott (utóbbi vissza is köszön a Tréfa című regényében, ami tele van zenetudományi elmélkedésekkel).

Már tizennyolc évesen belépett a kommunista pártba, de 1950-ben – miután tiltakozott a pártban kialakult személyi kultusz ellen – „pártellenes tevékenység” miatt kizárták, majd 1956-ban visszavették. Irodalmi pályafutását költőként kezdte, nemzedékéből elsőként emelte fel a szavát az irodalmi sematizmus ellen, az ismertséget az ötvenes években megjelent három verseskötete hozta meg számára. Első elbeszélését 1958-ban írta Én, a búbánatos Isten címmel.

Ebben a műben leltem meg először önmagamat, találtam rá hangnememre, sajátságos, a világtól és saját életemtől való ironikus távolságtartásra, ekkor lett belőlem regényíró (potenciális regényíró), ettől a pillanattól datálódik egyenes ívű irodalmi fejlődésem, amely ugyan továbbra is bővelkedett meglepetésekben, ám alapvető fordulatot, irányváltást nem hozott

– írta később.

Színműveket is írt, a Kulcstulajdonosok című drámáját, valamint a Denis Diderot emléke előtt tisztelgő Jakab és az ura című darabját Magyarországon is bemutatták. Az 1960-as évek első felében nagy sikert aratott három elbeszéléskötete (a Nevetséges szerelmek című ciklusa), amelyekben paradox, groteszk, tragikomikus és tragikus szerelmi epizódokat ír le.

Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP

Első regénye, az 1967-ben megjelent Tréfa a személyi kultusz karikatúráját rajzolta meg. A csehszlovák kultúrpolitika vezetői hisztérikusan reagáltak: ismét kizárták a pártból, egyetemi állását elvesztette, könyvét száműzték a boltok és a könyvtárak polcairól. Az emberarcú szocializmus eszméjében hívő Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as „prágai tavasz” eseményeiben, ami miatt a Varsói Szerződés intervenciója után eltiltották a tanítástól, és a tiltott írók listájára került – írj az MTI.

Következő regénye, Az élet máshol van már Franciaországban jelent meg 1973-ban, s elnyerte a Prix Médicis étranger díjat. A mű tipikus kelet-közép-európai történet, főhősének élete és halála egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnövő nemzedék életét szimbolizálja. Az egyre szorongatottabb helyzetbe került író 1975-ben emigrált Franciaországba, a rennes-i egyetem vendégprofesszoraként összehasonlító nyelvtudományt tanított, majd a párizsi Társadalomtudományi Főiskola tanára volt.

Búcsúkeringő című regénye 1976-ban jelent meg, ezt három év múlva követte A nevetés és felejtés könyve című regénye. E műve miatt megfosztották csehszlovák állampolgárságától, de pár év múlva megkapta a francia állampolgárságot. 1985-ben világsikert aratott A lét elviselhetetlen könnyűsége című regénye, amelyből Philip Kaufman rendezett filmet. 1990-ben adták ki utolsó cseh nyelven írt regényét, a Halhatatlanságot, azóta franciául alkot (Lassúság, Azonosság, Nemtudás, A jelentéktelenség ünnepe).

Kunderát régóta az irodalmi Nobel-díj egyik esélyeseként emlegetik, eddig is számos rangos díjat kapott, többek között a Jeruzsálem-díjat. a Nelly Sachs-, és Paul Morand-díjat. Csak az 1989-es rendszerváltás után látogathatott újra szülőhazájába, ám mindig inkognitóban utazott, soha semmiféle nyilvános rendezvényen nem jelent meg.

2008-ban a Respekt című cseh lap publikált egy cikket, amely szerint Kundera 1950-ben feljelentést tett egy kémgyanús ismerőse ellen. Az író ezt tagadta, védelmében írótársai, köztük Václav Havel is felléptek, és a cseh tudományos akadémia is kiállt mellette. 2018-ban Andrej Babis cseh kormányfő párizsi lakásán találkozott vele, és felajánlotta, hogy segít visszaszerezni cseh állampolgárságát. Kundera az ötletet nem kommentálta, válaszul csak annyit jegyzett meg: reméli, mindez nem fog sok adminisztrációval járni.

A címben szereplő idézet A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényből származik, a teljes gondolatmenet itt olvasható.

Kiemelt kép: AFP

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik