Kétféle 3 literes kupé létezik. Az egyik a versenyzésre termett kőkemény sportgép, amivel szinte kötelező csikorgó kerekekkel indulni valamint az összes közlekedési szabályt lehetőleg egyszerre és súlyosan megszegni. A másik csoporttal, ahová a Gran Turismo-k tartoznak, egészen más a helyzet. Az ilyen autók ugyanis nem az esztelen száguldozásól, hanem a nyugodt eleganciáról szólnak. Ez utóbbi kategóriát erősíti az immár hetedik esztendeje szinte változatlan formában készülő 406 Coupé.
Az autó designját az a Pininfarina jegyzi, aki többek között a Ferrarinak is házi tervezője. Az olasz mester igazán maradandót alkotott, hiszen a latinosan könnyed kupé mind a mai napig hihetetlenül elegáns. A kisebb ráncfelvarráson átesett modell a letisztult vonalak mellé kissé agresszívabb orr-részt kapott, melynek köszönhetően jócskán kitűnik a hétköznapi autók tömegéből. Az autó annyira látványos, hogy az egyik bevásárlóközpont parkolójában az emberek inkább a tesztelt 406-os nézegetésével töltötték idejüket, észre sem véve a vele szemben álló agyontuningolt Audi TT-t. Ebben persze alighanem nagy szerepe van a remek színválasztásnak is, hiszen a mélyzöld külsőhöz remekül passzol a barnás tónusú bőrkárpit.
Belül is szép
A beltérben szinte mindent ez a nemes anyag borít, a kidolgozottság pedig remek, sehol egy ferde varrás, vagy egy kilógó cérna. A részletekre is nagy hangsúlyt fektettek, hiszen még a fekete szőnyeg szélét is diszkrét bőrcsíkkal dolgozták el. A műszerfal többi eleme a négyajtós modellből származik, amin azért már érződik, hogy nem a legújabb divatot követi.
A műanyag kilincset ezúttal fémre cserélték, a műfa betétek helyett pedig ezúttal műalumíniumot használtak, ami a kesztyűtartó felett, a Pininfarina felirattal még kifejezetten jól is néz ki, de a középkonzolon már nem igazán mutatós. Egy ilyen kaliberű autó igazán megérdemelte volna a valódi alumíniumot, ráadásul a műanyagok is érezhetően a kilencvenes évek végéről származnak, kemények és kopogósak.
Az elektronikus mozgatású bőrfotelek nemcsak szépek, de kényelmesek is, az ülőlapok kellően hosszúak, így hosszabb távon sem fárasztóak. A hátul ülők sem panaszkodhatnak, hiszen az első ülések előredöntését is elektronika vezérli, ami amellett hogy tényleg nagyon látványossá teszi a folyamatot, kicsit lassítja is azt. Ha sikerült hátraülni, viszonylag nagy hely adódik két személynek. A hátsó ülések formázása még az elsőkénél is sportosabb, de szerencsére nem a kényelem rovására. A helykínálat közel akkora, mint az alapverzióban, a hátul utazóknak mind a fej-, mind a lábtér elegendő. A csomagtartó a maga 390 literjével pedig kifejezetten nagynak mondható, így minden adott egy hosszú utazáshoz.
|
A tesztautóban a Peugeot csúcsmotorja, a 3 literes 210 lovas V6-os dolgozott. Igaz ugyan, hogy a Coupék nagy részét a 2,2 HDI motorral értékesítik, ehhez az autóhoz mégis a V6-os a legjobb választás. Már a motor beindításánál hallani a semmivel össze nem téveszthető, tipikus hathengeres, morajló hangot. A mélytónusú bariton alacsony fordulaton meglehetősen diszkrét és igazán csak ötezres fordulat fölött hallatja komolyan a hangját.
A 3 literes erőmű játszi könnyedséggel mozgatja a közel 1,5 tonnás kasznit, ebben komoly szerepe van a rövid áttételezésű váltónak is, ami egyébként az egész autó leggyengébb pontja, hiszen nem elég, hogy hosszú úton kapcsolható, de még csak pontosnak sem nevezhető. Persze az is lehet, hogy a francia gyártó egyszerűen azért használ ilyen egységet, hogy ne is akarjunk gyorsan menni, bármennyire is bírná a motor.
Ettől függetlenül a kocsi rettentő dinamikusan mozog, mindegy melyik fokozatban vagyunk, a motor elemi erővel húz. Menjünk mondjuk ötödikben, 1000-es fordulaton akár 50-nel, akár 220-szal, a szerkezet gázadásra mindig érezhetően hamar reagál. A hatalmas teljesítmény dacára a kocsi meglepően könnyen vezethető, nem jellemzik váratlan kitörések. Az autó fékrendszerét természetesen a motor erejéhez igazították, így a kupéra a versenysportból ismert Brembo rendszer került.
Kicsit sportos
A limuzinhoz képest nemcsak a fék, hanem a futómű is sokkal sportosabb lett. A feszesebb felfüggesztések miatt a budapesti úthibákon az autó kicsit pattog, de országúton inkább csak a sportosabb hangolás vehető észre. A viszonylag ballonos gumik miatt nagyon jól érezhetők az autó határai. Tempós kanyarokban stabilan viselkedik, a hatalmas motor tömegéhez képest csak minimálisan alulkormányzott, de hála a menetstabilizáló rendszernek (ESP), ilyenkor is teljes biztonsággal uralható a jármű.
Aki szeretne kicsit látványosabban autózni, annak sem okoz csalódást, hiszen például kikapcsolt ESP-vel kanyarban megfékezve az autó feneke is könnyen táncba vihető. Az efféle mutatványok persze egyrészt igen veszélyesek, másrészt nem illenek igazán az autó karakteréhez. A 406 Coupé igazi terepe ugyanis az autópálya és az országút, itt hűvös nyugalommal halad, és a hatalmas erőtartaléknak köszönhetően szinte bármikor képes előzni. A sportkocsi a városban is jól mutat, de az alacsony hasmagasság miatt a magasabb fekvőrendőrök és útpadkák gondot okoznak. A parkolást ezenkívül a csekély hátralátás is nehezíti, sajnos tolatóradar nem rendelhető a kupéhoz.
Full extrás
A V6-os kupé jelenleg egyféle felszereltségi szinten kapható, amiben gyakorlatilag minden benne van. A 9,5 millós modellbe alapáron jár a négy légzsák, az automata klímaberendezés, az esőérzékelős ablaktörlő, a CD-váltós, 320 wattos JBL audiorendszer. Ezenkívül van még sebességtartó automatika, ESP, fedélzeti számítógép, sötétedő belső visszapillantó és az elmaradhatatlan fűthető bőrülések. Fizetős extra tulajdonképpen csak a tolótető és a navigáció.
Értékelés
|
