„Jelenleg úgy vélem, nem kell, hogy súlyos következménnyel járjon” – jelentette ki Joaquin Almunia az olajár-emelkedésnek az európai gazdaságra gyakorolt hatását firtató kérdésre válaszolva szombaton, New Yorkban a hét legfejlettebb ipari ország (G7) pénzügyminisztereinek tanácskozása előtt. Hozzátette: „Úgy lehet tekinteni, hogy a veszély elmúlt”.
Május 10. óta pénteken esett első ízben 40 dollár alá a nyersolaj hordónkénti ára, miután Szaúd-Arábia bejelentette, hogy júniustól jelentősen növeli a napi kitermelést és javasolta, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) napi kétmillió hordóval emelje a termelést. Az OPEC szombaton Amszterdamban elhalasztotta a döntést a június 3-i bejrúti miniszteri szintű ülésig.
A G7 és Oroszország vasárnap New York-i ülésén szintén megpróbálja meggyőzni az OPEC többi tagját, hogy kövessék a szaúd-arábiai példát. Az ipari államok ugyanis attól tartanak, hogy a magas olajárak lefékezik a világgazdasági fellendülést, különös tekintettel a gyenge pontokra, így az euróövezetre.
A pénzügyminiszterek szombaton Michael Bloomberg New York-i polgármester magánrezidenciájában tartott vacsorája után Caio Koch-Weser német pénzügyminiszter-helyettes újságírók előtt kijelentette: „Azt reméljük, hogy az olajárak hamaros esni fognak. Azt hiszem, ez szerepelni fog a miniszterek közleményében is”.
Giulio Tremonti olasz gazdasági és pénzügyminiszter a jelenlegi magas olajárakat a közel-keleti politikai helyzetnek, a kínai kereslet növekedésének és többfajta spekulációnak tudta be. „A G7 nem parancsokat ad, csak útmutatásokat, s ezeket rendszerint követni szokták” – tette hozzá.
A vasárnapi tanácskozáson, amelyen részt vesz Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter is, a G8 – a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország – június 8-10-i Sea Island-i csúcstalálkozóját készítik elő. A pénzügyminiszterek egyebek mellett megvitatják a szegény országok gazdasági fejlődését, de szó lesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank reformjáról is.
Nézeteltérés az OPEC-országok között
A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) szombati amszterdami tanácskozása után a vasárnap ugyanott rendezett termelői-fogyasztói fórumon alapvető nézetkülönbségeket fogalmaztak meg az egyes OPEC tagországok olajminiszterei a kitermelés növelésével kapcsolatban. A fórumon az OPEC termelői és a főbb fogyasztó országok képviselői mondták el véleményüket.
Az OPEC szombaton elhalasztotta döntését a kitermelés – szaúdi javaslatnak megfelelő, napi 2 millió hordós – emeléséről. A nem hivatalos amszterdami tanácskozáson úgy határoztak: a döntést a június 3-ikán, Bejrútban tartandó miniszteri ülésen fogják meghozni. Szaúd-Arábia az ülés után máris arra szólította fel az OPEC-et, hogy a június 3-i ülésen határozzon el napi 2,3-2,5 millió hordós kitermelés-növelést.
A nagy fogyasztók részéről az Európai Unió azonnal üdvözölte a szaúdi javaslatot és Japánnal együtt reményét fejezte ki, hogy ezt el is fogadja majd az OPEC.
Loyola de Palacio, az unió energiaügyi biztosa szerint fontos, hogy Szaúd-Arábia nem szeretné a feszültség fokozódását olajügyben. A biztos hangsúlyozta, hogy az európai olajimportot némiképp védi az euró ereje a dollárral szemben, ez valamelyest ellensúlyozni képes a dollár-elszámolású olajárak erős emelkedését. Ugyanakkor rámutatott, hogy míg az elmúlt néhány évben az OPEC meglehetősen törekedett az olajpiaci hullámzások kivédésére, az utóbbi fél évben nem tartja magát korábbi elkötelezettségéhez, a 22-28 dolláros hordónkénti ársáv megőrzéséhez.
Szaúd-Arábia pénteken azt jelentette be, hogy a maga részéről június elejétől – vagyis még azelőtt, hogy június 3-án az OPEC döntést hozna – már emelt mennyiséget, napi 9,1 millió hordót szállít a felhasználóknak, amelyet kész 10,5 millió hordóra emelni, ha szükséges.
Az OPEC elnöke maga úgy nyilatkozott, hogy nem ellenzi az egyoldalú szaúdi emelést, és kijelentette: bátorítanak minden tagországot, tegyenek meg minden tőlük telhetőt. Purnomo Yusgiantoro szerint még mindig vannak fölös kapacitások, az OPEC jelenleg kapacitása 88 százalékán termel.
A fórumon az OPEC tagországai közül Venezuela és Líbia nyíltan ellenezte a szaúdi javaslatot. Venezuela szerint az olajpiac ellátottsága megfelelő és a kitermelés növelése nem törné le az árakat. Emellett úgy Venezuela véli, hogy Szaúd-Arábia nem tehet egyoldalú lépéseket, döntést az OPEC-en belül kell hozni.
Líbia olajminisztere nyíltan kijelentette, hogy országa nem támogatja a termelés növelését, és ugyancsak úgy vélte, hogy Szaúd-Arábia egyoldalú döntéssel nem növelheti a saját kitermelését. A katari olajminiszter úgy látja, hogy a hordónkénti 28-30 dolláros ár a termelőknek és fogyasztóknak egyaránt megfelel. Állítása szerint a 40 dollár körüli olajárban 8 dollár a „félelmi tényezők”, vagyis a közel-keleti helyzettel kapcsolatok aggodalmak szerepe.
A találkozón a világpiaci árak emelkedésében egyik kulcstényezőnek tartott kínai olajfogyasztásról sem hangzottak el bíztató előrejelzések: a kínai állami fejlesztési és reformbizottság fórumon részt vevő igazgatóhelyettese azt közölte, hogy az idei második félévben sem lassul a kínai gazdasági növekedés, így annak energiaszükségletei sem csökkennek. Az első félévben 9,8 százalékra becslik a GDP-bővülést.
Mint az igazgatóhelyettes elmondta, Kína az idén mintegy 100 millió tonna nyersolaj- és olajtermék-importra szorul, ez 10 százalékkal haladja meg a tavalyi 91 millió tonnát.
