Nem könnyű együtt élni a depresszió betegségével, hiszen folyamatos hatással van az életünk minden területére. Azt viszont gyakran elfelejtjük, hogy pont ezért nem egyszerű együtt élni olyan valakivel, aki depresszióval küzd.
A betegség ugyanis nem csak a betegre hat, de a körülötte élők mindennapjait is alaposan megváltoztatja. A depressziós ember nehéz társ, hiszen ez a betegség makacs és bonyolult. Nehezen ébredünk fel tőle, ingerlékenyek vagyunk, hamar elpattan bennünk a húr. A depressziós embernek a társát is nyomasztja, hogy akivel együtt él, az szinte folyamatosan fáradt, és csak negatív megjegyzései vannak a világról.
A lelkileg kiegyensúlyozott emberek számára a depresszió nehezen érthető betegség. A kívülálló számos tünetet, mint például az apátiát, vagy az állandó irritáltságot ésszerű érvekkel nem tudja indokolni.
Ezért nagyon fontos, hogyan beszélünk a társunkkal, ha depresszióval küzd, mi pedig segíteni szeretnénk rajta. Néhány dolog, amire érdemes figyelnünk:
Ne legyünk túl lelkesek!
Természetes reakció, hogy ha valakinek rossz kedve van a környezetünkben, akkor megpróbáljuk felvidítani. Sokan így állnak a depressziósokhoz is, és állandóan megjegyzik, valójában milyen boldog az életük, milyen sok dolognak örülhetnek.
De a depresszió nem csupán rosszkedv, nem lehet felvidítással legyőzni, hiszen a betegség hátterében az idegrendszeri működést szabályozó mechanizmus zavara áll.
Értsük meg, min megy keresztül!
Nagyon fontos, hogy ne rosszkedvként, hanem betegségként kezeljük a depressziót partnerünknél. Próbáljuk megérteni, min megy keresztül, és ezt a legkönnyebben úgy tudjuk elérni, hogy megkérdezzük tőle.
Fontos viszont, hogy ne próbáljunk meg terelni, vagy megoldani a problémát, mert nem tudjuk. Elég, ha megértjük, mi történik. Tegyük fel azokat a kérdéseket, hogy “Szeretném megérteni, mi történik most veled”, vagy “Szeretném, ha elmondanád, milyen hatással van rád a depresszió”.
Tegyük meg együtt a kis lépéseket!
Ha valaki depresszióval küzd, számára gyakran a legalapvetőbb feladatok is lehetetlennek tűnnek. Ezért lehet az, hogy a partnerünk meg sem próbál tőlünk segítséget kérni. Egyszerűen nem képes megtenni.
Már rengeteget tudunk segíteni azzal is, ha megpróbálunk együtt kis lépéseket tenni a gyógyulás felé. Hívjunk fel egy terapeutát, és kísérjük el hozzá a párunkat egy-két beszélgetésre, és ha kialakul a bizalom, akkor akár hosszabb távon is kitarthat a kezelés mellett. Olvassunk együtt a depresszióról az interneten, vagy hallgassunk meg róla előadásokat.
Esetleg üljünk fel a biciklire, vagy menjünk el sétálni, mert a partnerünk már ettől azt érezheti, hogy csapatként dolgozunk együtt.
