Nagy-Britanniában februári és téli napi melegrekord dőlt meg: a walesi Porthmadogban 20,8 Celsius-fokot mértek kedden. Ebben az évszakban még soha nem mértek 20 Celsius-fok feletti hőmérsékletet az országban.
Étienne Kapikian, a Météo-France meteorológusa szerint Walesben 20,8 Celsius-fok valóban nyári melegnek számít.
Skandináviában szintén tavaszias az időjárás: szombaton februári melegrekord dőlt meg a sarkkör közelében fekvő svédországi Kvikkjokkban, ahol 9,1 Celsius-fok volt, a norvégiai Lingében pedig norvég rekordhoz közeli hőmérsékletet, 17,8 Celsius-fokot mértek.
Az olaszországi Leccében ugyanakkor a hőmérő higanyszála nem haladta meg az 5, a görögországi Szalonikiben pedig a 3 fokot. Szalonikiben havazott is, akárcsak Törökország észak-nyugati térségében.
Friederike Otto, az oxfordi Környezetváltozási Intézet kutatója szerint a korai tavasz valószínűleg az éghajlatváltozás egyik jele, bár alapos elemzésre van szükség ahhoz, hogy konkrét összefüggést állapítsanak meg a két jelenség között.
A tudósok általában hajlamosak a szélsőséges időjárási jelenségeket egyedül a klímaváltozásnak betudni. Ugyanakkor egyre több utólagos kutatás folyik annak megállapítására, hogy egy-egy ilyen esemény bekövetkezhetett volna-e, ha nincs a klímaváltozás.
Szokatlan hosszú nyarunk volt az ősszel, a tavasz is korábban kezdődik. Ennek köze van a bolygó felmelegedéséhez, amely nagyban növeli az ilyen hőség eshetőségét
– vélte ugyanakkor Dim Coumou, a potsdami PIK éghajlatkutató intézet munkatársa.
A kutatók a klímaváltozás és a kontinens keleti felében tapasztalt zord időjárás összefüggéséről óvatosabban nyilatkoznak.
Ha valahol rendellenesen nagy a hőség, ezt a jelenséget másutt gyakran kompenzálja rendellenes hideg
– vélte Étienne Kapikian.
Kiemelt kép: Sebastian Gollnow/dpa/AFP/Europress
