A Czeglédy Csaba és társai ellen indult vizsgálatok és nyomozások „melléktermékeként” szerdán kiderült: Magyarország 2015-ben szinte egy teljes éven keresztül az uniós adójoggal ellentétes szabályozást működtetett, így a NAV valójában nem kötelezhette volna a cégeket az úgynevezett fordítottáfa-rendszer betartására.
A Csongrád Megyei Főügyészség csütörtökön egy rövid közleményben jelezte, szerinte nincs itt semmi látnivaló, a Humán Operátor Kft. kontra Magyarország eljárásban született európai bírósági határozat egyáltalán nem releváns Czeglédyék bűnügyében.
Az ügyészség reakciója azért meglepő, mert a Luxemburgban kihirdetett döntés alapjaiban érinti az adóhatóságnak a Humán Operátorral szemben hozott korábbi elmarasztaló határozatait. Azokat a határozatokat, amelyeket az ügyészségi nyomozás is beépített a cég ellen emelt vádjaiba, és amelyek alapján a 2015-ös évre vonatkozóan 821 millió forintnyi áfa elcsalásával vádolják a szocialisták szombathelyi politikusát és a céget.
Az Európai Unió Bírósága szerint Magyarország 2015. január 1-jén úgy vezette be a fordított áfát, hogy a közös hozzáadottértékadó-rendszertől való eltérésre nem volt meg az uniós engedély.
Az Európai Uniós Bíróság állásfoglalását a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kérte. Zalaegerszegen 2017-ben kezdődött a Humán Operátor és a NAV között a 2015-ös évi áfafizetésre vonatkozóan kialakult jogvita peres eljárása. A NAV korábban vizsgálatot folytatott a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szombathelyi cégnél, és a 2015-ös év első 7 hónapjára összesen 434 millió áfahátralékot állapított meg. A bírósági iratok szerint a NAV ezt azzal indokolta, hogy a Humán Operátor január 1-jén bevezetett fordított adózás ellenére egyenes adózás szerinti áfás számlákat fogadott be az iskolaszövetkezetektől, és az áfát „levonásba helyezte”.
A NAV szerint a Humán Operátornak ezen számlák miatt keletkezett az adófizetési kötelezettsége.
A kifogásolt számláknak azonban nagyon jól dokumentált története van, jóllehet erről a későbbi ügyészségi vizsgálat során a nyilvánosságot nem nagyon tájékoztatták.
Czeglédyék már azelőtt jelezték, hogy a bevezetés módja sérti az EU általános szabályait, hogy a fordított áfát a magyar parlament kiterjesztette a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásra.
A Humán Operátor 2014-ben, a Kósa Lajos-féle előterjesztés elfogadásakor megkereste az Európai Unió adóügyekért felelős biztosát. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos 2015 januárjában levélben közölte a céggel, hogy szerinte sincs rendben a magyar adómódosítás bevezetése.
A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos bármely tagállami intézkedés alkalmazása csakis akkor jogszerű, ha a Bizottság javaslatára a Tanács egyhangúlag jóváhagyta az eltérést.
Márpedig az uniós jóváhagyásról akkor még szó sem volt.
A cég csatolta a perhez azokat az iratokat is, amelyekben Áder János államfőt, az Alkotmánybíróságot és számos más fórumot megkeresett, de érdemben sehol sem foglalkoztak a problémával.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium akkori államtitkára végül februárban egy képviselői kérdés nyomán jelezte az országgyűlésben, hogy Magyarország kezdeményezte Brüsszelben a derogációs eljárást. Azt is hozzátette, hogy eredmény egyelőre nincs, viszont ha meglesz, akkor visszamenőlegesen fogják jóváhagyni az akkor már közel két hónapja működtetett magyar rendszert. A valóságban a döntés 10 hónappal később, az adóév legvégén született meg, és nem visszamenőleges érvénnyel.
A Humán Operátor a zalaegerszegi per előterjesztésében leírta, hogy miután 2015 januárjában a cég számára teljesen egyértelmű volt, hogy az uniós jogba ütközően kötelezték a szektort az új adórendszer bevezetésére, fent akarták tartani a korábbi egyenes áfás számlázást. Ezzel először a munkaerő-kölcsönzésben érdekelt nagy megrendelők, multicégek is egyetértettek. Januárra be is fogadták a Humán Operátor számláit, ám a NAV beavatkozása nyomán sztornózni kellett valamennyit. Ezután kettős helyzet állt elő: a Humán Operátor az általa vitatott jogi helyzet miatt kitartott az egyenes számlázás mellett, a megrendelők viszont a fordított áfa szerint intézték az adózást.
A fordított áfának ugyanis az a lényege, hogy maga az eredeti megrendelő fizeti be az áfát, hogy az ne veszhessen el az állam által kockázatosnak ítélt iparágakban. Az állam lényegében a kölcsönmunkaerő megrendelése pillanatában hozzá is jutott a forgalmi adóhoz, így az áfa terén valós kár nem érhette a költségvetést.
Szerdán a Luxemburgban bejelentett uniós jogi álláspont alapján viszont az is egyértelművé vált, hogy a 2015-ös jogi vitában nem a NAV, hanem a Humán Operátor járt el az uniós bíróság döntésének megfelelő módon. A NAV viszont az immár jogszerűnek bizonyult, de csak az alvállalkozók és a Humán Operátor között bonyolított egyenes áfás számlák adótartalma alapján állapította meg az adóhátralékot, holott ez az adó a megrendelőktől már rég befolyt az államkasszába. Ezt támasztja alá az egyik nyomozati dokumentum is, amely szerint a fordított áfás időszakban a költségvetést nem rövidítették meg forgalmi adóval. A NAV a költségvetésnek okozott bevételkiesés vizsgálatára felkért igazságügyi adószakértőt kifejezetten úgy instruálta a cégek között bizonylatok összesítésére, hogy külön kihangsúlyozta:
a kibocsátott bizonylatokat is kérem táblázatosan rögzíteni annak ellenére, hogy a fordított áfa esetében vagyoni hátrány okozására nem került sor.
A csongrádi főügyészség csütörtöki közleménye fenti ügyeket egészen másképp és tömörítve foglalta össze:
Czeglédy Csaba által irányított bűnszervezet a vád szerint úgy fogadott be áfát tartalmazó számlákat alvállalkozójától és igényelte vissza azok áfa-tartalmát, hogy azok adótartalma soha, így a bűnszervezet legalsó szintjét képező iskolaszövetkezetek által sem került megfizetésre.
Czeglédy Csaba szerint az ügyészségi nyomozás fordított áfát érintő részén különösen látszik, hogy politikai motiváltság miatt fel akarták tupírozni az ügyértéket, hiszen visszaigénylés nem történt. Az ügyészségi vizsgálat a fordított áfa nélkül korábban hasonló nagyságrendet érintett, mint amekkora összeg a fideszes Simonka György ügyében is szerepelt. A kormánypárti képviselő esetében azonban soha nem került sor kényszerintézkedésre, ő a parlamentben szavazott a Fidesz-frakcióban, miközben a Humán Operátor ügyben másfél éves előzetest mértek ki. Simonkát épp a napokban védte meg Polt Péter legfőbb ügyész, azt állítva, hogy a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekménnyel vádolt fideszes képviselő esetében nem álltak fenn a büntetőeljárásról szóló törvény által meghatározott feltételek.
Kiemelt kép: Rosta Tibor / MTI
