Jövőre új korszak köszönt be a magyar felsőoktatásban. Noha a kormányközeli Magyar Hírlap nemrég arról írt, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól, az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyorsan közölte:
nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél.
Az intézkedés következményeinek súlyosságát egyetlen statisztika tökéletesen példázza: ha a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének már most feltétele lenne a nyelvvizsga, a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne be egyetemre vagy főiskolára.
Arról nem is beszélve, hogy a diploma megszerzésének jelenleg is feltétele legalább egy középfokú nyelvvizsga birtoklása, és ezen a téren sem éppen fényes a helyzet: tavaly nyárig 92 ezer olyan esetet regisztráltak, hogy a hallgató ugyan sikeres záróvizsgát tett, de nem volt nyelvvizsgája, így nem kapta meg oklevelét.
Adódik a kérdés, ha a döntéshozó parlamenti képviselők most szeretnék átvenni a diplomájukat, vagy jövőre felvételiznének valamilyen egyetemre, mennyien járnának közülük sikerrel.
A parlament honlapján található adatok alapján úgy tűnik, a képviselők több mint fele biztosan nem. A 199 képviselő közül
- 98 egyáltalán nem rendelkezik nyelvvizsga-bizonyítvánnyal,
- 7-nek csak alapfokú nyelvvizsgája van, ami a felsőoktatási felvételihez nem lesz elég (most pedig a diplomaszerzéshez nem elegendő),
- további 9-nek pedig nem komplex nyelvvizsgája van, azaz vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli vizsgát tett le egy idegen nyelvből.
A pártokat tekintve az arány a következőképpen alakul: nincs nyelvvizsgája
- 76 fideszes,
- 11 KDNP-s,
- 8 jobbikos,
- 6 MSZP-s
- 6 DK-s,
- 3 LMP-s,
- 1 párbeszédes,
- 1 független,
- illetve az egyetlen nemzetiségi képviselőnek sem.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennyien egyáltalán nem beszélnek idegen nyelven, nincs nyelvvizsga-bizonyítványa Orbán Viktornak sem, noha a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban is tanult. A parlament honlapján az szerepel, hogy tárgyalási szinten beszél angolból, ahogy a volt miniszterelnök Gyurcsány Ferenc is. Németh Szilárd szintén nem szerzett nyelvvizsgát, ő olaszul beszél társalgási szinten, míg Kósa Lajos diploma mellett nyelvvizsga bizonyítványt sem tud felmutatni, de angolul és oroszul társalgási szintű a tudása.
Szintén nincs nyelvvizsgája mások mellett az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikónak, a KDNP-s miniszterelnök-helyettesnek, Semjén Zsoltnak, a fideszes Kubatov Gábornak és Kövér László házelnöknek sem.
A legtöbb nyelvvizsgával Vadai Ágnes büszkélkedhet, a DK politikusának angolból és spanyolból felsőfokú, franciából, norvégból és oroszból pedig középfokú oklevele van.
A parlament honlapján található adatok azt is mutatják, hogy a hétköznapinak számító angolon és németen kívül széles repertoárral rendelkeznek egyes képviselők a nyelvtudást illetően, a fideszes F. Kovács Sándor például tárgyalási szinten beszél kazahul. Hiller Istvánnak felsőfokú nyelvvizsgája van latinból, hat képviselő a könnyebb utat választott, eszperantó nyelvből vizsgázott le, a fideszes Simonka György pedig társalgási szinten oroszul, szlovákul és románul is beszél.
Így azok a diákok, akik 2020-tól nyelvvizsga híján búcsút mondhatnak a diplomaszerzésről szóló álmaiknak, legfeljebb azt mondogathatják majd maguknak:
nem baj, parlamenti képviselő még lehet belőlem.
Kiemelt kép: Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László a listás mandátumot nyert képviselők megbízólevelének ünnepélyes átadása előtt az Országházban 2018. május 4-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
