Az alelnök a Central European Business Centre csütörtöki konferenciáján elmondta, hogy a vállalati hitelezés területén igen nagymértékű a svájci frank alapú hitelek aránya, ami azt valószínűsíti, hogy a cégek nyitott pozíciókat tartanak fenn, és ez jelentős kockázati tényező a cégek és így a finanszírozó bankok számára is. Az árfolyamkockázat hitelkockázattá transzformálódhat, ezért a bankoknak a jelenleginél sokkal erősebb monitoring tevékenységre van szükségük – figyelmeztetett a jegybank alelnöke.
Az árfolyam gyengülése és a kamatszint emelkedése 15-20 százalékos törlesztőrészlet-növekedést is indukálhat, ami pedig a vállalatok és a devizában eladósodott lakosság fizetési nehézségeit vonhatja maga után. Intő példa Lengyelországé, ahol a zloty 15-20 százalékos leértékelődése következtében tömegesen váltak fizetésképtelenné a cégek – mondta Auth Henrik.
A következő 6-8 évben folytatódik a hitelboom, ami a tapasztalatok szerint szükségszerű velejárója a felzárkózási folyamatnak – hangsúlyozta Auth Henrik. A bankok közötti verseny és a csökkenő betéti kamatok kikényszerítik majd a bankok hatékonyságának növelését, ami konszolidációs folyamathoz vezethet – szögezte le az MNB alelnöke. A jelenlegi magas kamatmarzsok – és a bankok kiemelkedő nyereségtermelése – eltakarja a hatékonysággal kapcsolatos problémákat, de a hitelintézeteknek előbb-utóbb komoly hatékonysági problémákkal kell szembenézniük.
A vállalatok és a lakosság „költő pozíciója”, valamint az a jelenség, hogy a korábban még 10 százalékos lakossági megtakarítási ráta tavaly negatív tartományba fordult és az idén sem biztos, hogy eléri a 2 százalékot, makrogazdasági problémákat vet fel. A belső eladósodás miatt az államháztartás hiányát külföldről, drágábban lehet csak finanszírozni.
