A drogot 1938-ban szintetizálta anyarozsból a lizergsav összetevőinek vizsgálatakor, melynek gyógyhatásait kutatta. A drog hatásaként dr. Hoffman szokatlan, fokozottan stimulált, álomszerű állapotot, és hallucinációkat érzékelt. Lehunyt szemmel is fantasztikus képeket, különleges formákat és színek kaleidoszkópszerű játékát látta.
A kísérlet tudatos megismétlése után tanulmányt írt felfedezéséről, és az LSD megkezdte pályafutását, mint hallucinogén szer. Egyre terjedő használata a hatvanas években kezdődött, ekkor vált az ellenkultúra fő alakjainak kedvelt tudatmódosítójává. Albert M. Hubbard, Timothy Leary, és Ken Kesey „agytágító” és rekreációs hatásait méltatták, és hamarosan a pszichoterápiában is használni kezdték. Felfigyelt rá a hírszerzés is, az SS Dachauban kísérletezett vele, az amerikaiak pedig Vietnámban.
A sokak által tapasztalt negatív mellékhatások miatt 1965-ben az egész világon betiltották előállítását, terjesztését, és fogyasztását is.
