Pásztor több mint negyven élvonalbeli világbajnokságon volt jelen, de mind közül kiemelkedik a 2009-es: a magyarok akkor játszottak hetven év kihagyás után ismét a legjobbak között.
“A 2008-as feljutás és a 2009-as vb-szereplés maga volt a csoda. Azóta sem láttak olyat, hogy egy ország viszonylag rövid idő, egy évtized leforgása alatt a harmadik vonalból az élmezőnybe küzdje fel magát. A nemzetközi szövetség vezetői azóta is ezt emelik ki, ha szóba kerül a magyar hoki” – mondta Pásztor György, aki 1933-ban jegyezte el magát a jégkoronggal a Városligetben.
A magyar szövetség tiszteletbeli elnöke játékos-pályafutását követően edzőként, majd megszámlálhatatlan funkcióban sportvezetőként dolgozott, illetve dolgozik a magyar hokiért. 1959 és 1982 között Magyarországot képviselte a nemzetközi szövetség kongresszusain, ezt követően pedig – 1994-ig – a szervezet elnökségének tagjaként tevékenykedett. Emellett nem kevesebb mint 23 éven át vezette a nemzetközi testület orvosi bizottságát. 2001-ben – Magyarországról elsőként – beválasztották az Nemzetközi Jégkorong Szövetség halhatatlanjainak sorába.
Pásztor György kitért arra is, hogy nemcsak a pályán, hanem azon kívül is volt egy fontos momentum, ami örökké emlékezetes marad számára: tavaly Kolbenheyer Zsuzsanna a legtöbb szavazatot besöpörve bekerült az IIHF vezető testületébe.
Pásztor György – Fotó: icehockey.hu
“Ez legalább akkora szó, mint amikor a fiúk az A csoportba feljutottak, csak éppen a sportdiplomácia területén. Persze bízom benne, hogy a férfi- és a női válogatott még hoz sikereket. Többször is csak egy hajszálra voltunk a bravúrtól, de ahogy mondjuk a szlovénoknak sikerült kijutniuk az olimpiára, úgy egyszer nekünk is sikerülni fog” – tette hozzá a remek egészségnek örvendő Pásztor György.
Megjegyezte, a sportág Magyarországon lendületben van, persze időnként lehetnek visszaesések, de összességében pozitívan látja a jövőt:
“Egyre több fiatal választja a jégkorongot, pályák épülnek, és bármerre járok, látom, hogy milyen népszerű a sportág. A hoki úgy tudott eddig felmutatni eredményeket, hogy nem volt mögötte állami támogatás, most viszont a TAO révén sok pénz áramolhat be, és ez ismét lendületet ad. Bizakodva várom, hova fejlődik a jégkorong hazánkban” – mondta Pásztor György.
| Névjegy – Pásztor György |
|
Születési hely, idő: Törökbálint, 1923. március 2. Civil foglalkozása: gyógyszerész Klubjai: Fasori Evangélikus Gimnázium (1933-41), BKE (1941-44), Csepel (1948-49), Mallerd (1949-50), Meteor Mallerd (1950-51), Vörös Meteor (1951-59), Bp. Építők (1959-1960) Eredményei: – kétszeres felnőtt válogatott 1961–64 között a Bp. Építők edzője. 1957-től a Magyar Jégsport Szövetség szakbizottságának tagja jégkorongosként, később szaktanácsadó. 1963-tól elnökségi tag és a jégkorong szakbizottság vezetője. Az 1988-ban önállósult Magyar Jégkorong Szövetség alelnöke 1994-ig, ezután tiszteletbeli elnöke. 1989-től a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagja, jelenleg tiszteletbeli tagja. A Nemzetközi Jégkorong Szövetségben 1959-től 1982-ig Magyarországot képviselte. Ezt követően, 1994-ig az IIHF elnökségének tagja, és 23 éven át vezette az orvosi és doppingellenőrzési bizottságot. 1994-ben az IIHF tiszteletbeli tagjának választották, 2001-ben pedig bekerült a sportág legendás alakjait tömörítő Hírességek Csarnokába (Hall of Fame). Jelentősebb kitüntetései: 1987: Sport érdemrend aranyfokozat |
Videó – beszélgetés Pásztor Györggyel:
