Immár kilencedik alkalommal nyitották meg Bécsben az Euromoney nevű brit gazdasági hetilap konferenciáját, amely a közép- és kelet-európai térség jövőjével foglalkozik. A kétnapos tanácskozáson mintegy háromtucatnyi országból közel ezer résztvevő – közöttük pénzügyminiszterek, nemzeti és nemzetközi bankok, illetve más pénzintézetek vezetői, tőzsdei és befektetési szakemberek – tanácskoznak különféle szekciókban. Különösen nagy érdeklődés kíséri az Európai Unió májusi bővítésének hatásairól szóló előadásokat, illetőleg az arról szóló elemzéseket, esélylatolgatásokat, hogy az újonnan csatlakozó országok mikorra lesznek tagjai az eurózónának.
Maastricht a mumus
Nem teljesen ok nélküli a kicsiny kelet-európai országok óvatoskodása. Elemzők szerint az euró zónához korán csatlakozóknak meggyűlhet a bajuk a maastrichti kritériumokkal. Az euró korai bevezetése alaposan megrázhatja a transzformációs válságból éppen csak kilábalt országok gazdaságát. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy az új csatlakozók a teljesjogú tagság kritériumának tekintik a közös valuta bevezetését.
A tanácskozás résztvevőinek a többsége nem számít arra, hogy a májusban csatlakozó 10 ország mindegyike 2010 előtt bevezetheti az eurót. Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter felszólalásában ugyanakkor kiemelte, hogy országa mielőbb csatlakozni szeretne az euró övezethez. Kijelentette, arra számít, hogy Szlovákia 2008-2009-ben vezetheti be az eurót, de mindenképpen még 2010 előtt. Hozzáfűzte azonban, hogy Szlovákiának először teljesítenie kell a maastrichti kritériumokat. Andrzej Raczko lengyel pénzügyminiszter is az euró gyors lengyelországi bevezetése mellett foglalt állást. Hozzáfűzte azonban, hogy további átfogó strukturális reformokra van szükség a közös európai fizetőeszköz hazájában történő bevezetéséhez.
Feltűnően óvatos magyarok
A pénzügyminiszteri szekció munkájában okozott némi fennakadást, hogy magyarországi váltás a tárca élén. Az eredeti program szerint László Csaba pénzügyminiszter is felszólalt volna. A magyar álláspont azonban most az eurózóna ügyében meglehetősen képlékenynek mondható, hiszen a kijelölt pénzügyminiszter, Draskovics Tibor rögtön úgy nyilatkozott: felülvizsgálja a Magyarország euró zónához történő csatlakozásának menetrendjét. Mint mondta, már az elkövetkező hetekben konzultációt kezdeményez. A jegybank álláspontja mellett a társadalmi szervezetek és a pártok tisztségviselőinek véleményére is kíváncsi. Ugyanakor egyelőre semmi konkrétumot nem mondott arról, hogy tartható-e az eurózóna-csatlakozás 2008-ig meghirdetett menetrendje. Álláspontjának ismertetését március végére ígérte a kijelölt pénzügyminiszter.
Nemzeti büszkeség
Az észtek sietségét elemzők szerint nem annyira a gazdasági megfontolások magyarázzzák, sokkal inkább a nemzeti büszkeség. Ha elsők akarnak lenni, már csak azért is sietniük kell, mert 2007-ben a szomszédos Litvánia tervezi az euró bevezetését.
Nem minden csatlakozó ország ennyire óvatos. Az észt pénzügyminiszter, Taavi Veskimagi a napokban bejelentette: azt tervezik, hogy a kelet-európai országok közül elsőként, 2006-ban vezeti be az eurót, annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank képviselői óvatosságra intették. Az észt terv megvalósítása persze, nem lesz egyszerű, ehhez ugyanis arra is szükség van, hogy az euró zóna jelenlegi tagjai hozzájárulásukat adják. Észtország nem először próbálkozik az euró bevezetésével. Az ország nemzeti valutája ugyanis erősen az euróhoz kötődik, s így 2000-ben egyoldalú bejelentéssel kívánták bevezetni fizetőeszközükként a közös valutát. Ám ezt az ötletet akkor az EU elvetette.
