Ráküldik a NAV-ot a nagyobb veszteséges cégekre

Jelentősen átalakulnának az áruházi veszteségszabályok is az új őszi adócsomag tervezete alapján, figyelt fel rá a Blokkk.com. 2015 óta volt az a szabály, hogy a nettó 15 milliárd forintot elérő forgalmú kereskedelmi egységeknek be kellett volna zárniuk, ha két éven keresztül nem termeltek nyereséget. A szigor célja a jogalkotók részéről az, hogy ne menekülhessen egy boltos vállalkozás az adófizetés helyett veszteséget kimutató könyvelésbe. És – kimondatlanul – az is következik a jelenlegi szabályból, hogy ha a nagyobb boltos cég két esztendőn keresztül veszteséget mutat ki könyvelésében, akkor azt szándékosan, az adófizetés megkerülése érdekében számolja ki.

Eddig semelyik lánc nem esett bele a kormány csapdájába. Viszont Brüsszel kifogásolta a diszkriminatív szabályt. Most a kormány úgy változtatna, hogy:

• a bevételi határt nettó 60 milliárd forintnál húznák meg;
• nem kellene bezárni azt az üzleti vállalkozást, amely ezen értékhatárt elérve két évig nem nyereséges;
• viszont kötelező lenne ezen cégeknél adóellenőrzést végezni és
• ezen szabályokat minden szektorra kiterjesztenék, nem csak a kereskedelemre.

Vagyis bármilyen ágazatban ügyködik egy cég, minden 60 milliárd forintnál nagyobb árbevételű két évig nem nyereséges vállalkozásra kivetik a hálót. Ebbe a körbe tartozik a MOL, a Pick Szeged, a Vodafone, a Porsche Hungária és a Tesco is. Ha egy ilyen nagy vállalkozás veszteséges, akkor még nem kap automatikusan semmilyen büntetést, főleg nem bezárást, csak NAV-vizsgálatot, nem titkolták-e el a nyereséget.

Az indoklás szerint ezzel azt kívánják elérni, hogy a gazdasági társaságok tartósan veszteséges működéssel ne tudjanak kibújni az adókötelezettségek teljesítése alól. A módosítás szerint a meghatározott árbevétel elérése melletti nullaeredményű vagy veszteséges működés esetén a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően kötelező levizsgálni ezen cégeket, mivel egy tartósan nulla eredményt vagy veszteséget termelő gazdasági társaság esetében fennáll annak a veszélye, hogy az adókötelezettségek teljesítésének szándékosan nem akar eleget tenni a cég. Az induló vállalkozások jellemzően a működésük megkezdését követő években olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre, amelyeket nem fedeznek a bevételek, így ezen új, kötelező ellenőrzési esetkör alól kivételt képeznek az első négy üzleti  évükben a jogelőd nélkül induló vállalkozások. Jogutód gazdasági társaság esetében ugyanakkor a jogelőd gazdasági társaság működését is figyelembe kellene venni.

Az adócsomag részleteiről itt olvashat:

Íme az új adócsomag részletei, örülhetnek a katázók és a dolgozó nyugdíjasok

A cafeteria adózása nem puhulna fel, és egyelőre nem csökkenne a szociális hozzájárulási adó.

Kiemelt kép: Thinstock