Listázások és kitiltások teszik próbára az ukrán-magyar kapcsolatokat

Listázás, kitiltás, magyarellenes hangok – az utóbbi egy-két hónapban ezek jellemezték Magyarország és Ukrajna viszonyát. Bár sok információ jelent meg, ezek egy része meglehetősen zavaros, ezért most összeszedtük a legfontosabb eseményeket, és megpróbálunk magyarázatot találni rájuk.

Először nézzük az elmúlt hetek legfontosabb eseményeit:

2018. szeptember 28-29.

Felveszi nyilvános adatbázisába Szijjártó Pétert a szélsőségesen nacionalista Mirotvorec szervezet, mert a magyar külgazdasági és külügyminisztert nyilatkozatában felrótta Petro Porosenko ukrán elnöknek az „ukrajnai magyarok elnyomását”.

A Mirotvorec (a szó egyébként azt jelenti, hogy béketeremtő) egy héttel korábban az adatbázisban öt kárpátaljai önkormányzati vezető, illetve képviselő adatait tüntette fel, akik szerintük a magyar állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el. Korábban megjelent egy olyan videofelvétel is az interneten, amelyen az látható, hogy többen átveszik a magyar útlevelüket egy hivatalos ünnepségen Beregszászon, az érintett kárpátaljai magyarokat hazaárulás miatt is feljelentették.

A magyar külügy Szijjártó listázását megfélemlítési kísérletként értelmezi.

2018. október 4.

Ukrajna nem kívánatos személynek nyilvánítja a beregszászi magyar konzult és arra utasítja, hogy 72 órán belül hagyja el az országot. Arra hivatkoznak, hogy a diplomata a tisztségével összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott. Szijjártó Péter szerint Kijevnek nem volt jogalapja ezt tenni, ezért válaszul Budapest is kiutasít egy ukrán diplomatát.

Ugyanaznap Szijjártó Péter úgy nyilatkozik a Hír Tv-ben, hogy Ukrajna megfélemlítés céljából telepít rendőri és katonai erőket a Kárpátaljára, ami azért is furcsa, mert Ukrajna a NATO-ba igyekszik, Magyarország pedig NATO-tagállam.

2018. október 5-6.

A Magyar Idők arról ír, hogy a határátkelőhelyeken indoklás nélkül állítanak félre, kutatnak át és várakoztatnak órákig kárpátaljai magyar közszereplőket, illetve a lap szerint az Egán Ede gazdaságfejlesztési pályázaton nyertes magyar vállalkozókat a titkosszolgálat beviszi kihallgatásra.

Másnap a Magyar Időknek Szijjártó Péter is arról beszél, hogy a kárpátaljai magyarok útlevélátvételéről készült videofelvételek elkészítése és nyilvánosságra hozatala titkosszolgálati akció volt.

2018. október 10.

A Magyar Idők a Transkarpatia.net nyomán arról ad hírt, hogy a kijevi parlament honlapján megjelent egy petíció a kárpátaljai magyarok deportálásáért. A kezdeményezés szerint a magyar állampolgárságot felvevő kárpátaljaiaktól elvennék az ukrán állampolgárságot és kitoloncolnák őket az országból. Közben egy ukrán parlamenti képviselő azt javasolja, hogy kelet-ukrajnai menekülteket kellene betelepíteni Kárpátaljára.

A külügyi tárca bekéreti az ukrán nagykövetet, Magyarország pedig az Európai Tanácstól azt kéri, hogy készítsen jelentést az ukrán-magyar helyzetről, a parlamenti közgyűlése pedig fogadjon el határozatot az ukrajnai magyarságot ért jogsértésekről, az ukrajnai nemzeti kisebbségeket érő jogszűkítő folyamatok megfékezése érdekében.

2018. október 11-12.

A Mirotvorec azt állítja, hogy az orosz titkosszolgálatoktól lopták el a magyar útlevéllel rendelkezők adatbázisát, ugyanis az orosz hírszerzés szerintük nagyon aktívan tevékenykedik Magyarországon. Sőt, állításuk szerint Szijjártó Péter külügyminisztert is beszervezték az orosz titkosszolgálatok. A szervezet ezen kívül dolgozik azon, hogy megszerezze a 2015 után kiadott magyar útlevelekre vonatkozó adatokat is.

A listájuk már több mint 500 nevet tartalmaz, emiatt rövid idő alatt négy vezető beosztású, magyar nemzetiségű közalkalmazott is felmond a beregszászi járásban.

Szijjártó Péter a kérdésről egyeztet a NATO főtitkárhelyettesével és telefonon tájékoztatja az Egyesült Államok külügyminisztériumát.

Nem most kezdődött

Bár úgy tűnik, hogy a konfliktus most kezdődött, az előzmények 2017 őszére vezethetők vissza, amikor hatályba lépett az új ukrán oktatási törvény. Ennek az oktatás nyelvéről szóló cikkelye óriási felháborodást váltott ki, a rendelkezés szerint ugyanis az oktatás nyelve az ukrán, a kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól a tantárgyak többségét már ukránul oktatják.

Az ukrán kormány szerint az intézkedés az ukrán nyelvet kívánja védeni az oroszoktól, nem az asszimiláció a cél, az érintett népcsoportok, mint például a magyarok képviselői, valamint az anyaországi politikusok viszont a kisebbségek elleni támadásnak vették.

Amikor a kisebbségekről van szó, akkor mindig az érzelmek vezénylik a politikát – magyarázta a 24.hu-nak Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője. Bár az ukrán állam a Velencei Bizottság ajánlásának engedve az eredetileg tervezett időponthoz képest három évvel később, 2023-ban vezeti be a nyelvi cikkelyt, a magyar-ukrán kapcsolaton esett kárt nem hozta helyre, a helyzet azóta csak romlott.

Pedig ez nem volt mindig így, sőt.

Ukrajna 1991-es függetlenné válása után kifejezetten jó volt a viszony a két ország között, amelyet az is mutat, hogy Magyarország volt az első, amely nagykövetséget nyitott Kijevben, illetve kötöttek egy alapszerződést a magyar-ukrán együttműködés alátámasztására. Ezzel együtt Kárpátaljára a mindenkori magyar kormányok mindig kiemelt figyelmet fordítottak.

Bár a helyzet az új ukrán oktatási törvény megszavazásakor romlott el látványosan, de az erősebb szélsőséges nézetek már 2013-2014 fordulóján, a Majdanon megjelenő szélsőjobboldali mozgalmak felbukkanásával elkezdtek terjedni. Ez magával hozta a magyarellenességet is.

Ki van a háttérben?

Ackermann Sándor szerint nehéz megítélni, hogy mekkora a szerepe a titkosszolgálatoknak a mostani konfliktusban. Az azonban tény, hogy Kárpátalja kiemelt területnek számít az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU számára, és mindent tudni akarnak, ami ott történik.

Az is tény, mondja a szakértő, hogy az SZBU az ukrán kormány alá tartozik, onnan kapják a megrendeléseket, így

az, hogy a nemzetközi jogszabályok értelmében Magyarország területének számító beregszászi konzulátuson a titkosszolgálat videót készít (vagy készíttet), különösen aggályos, és jól mutatja, hogy Kijev hogyan áll hozzá a kérdéshez.

A harmadik tény pedig, hogy az útlevelek adatai nem egy mindenki által könnyen hozzáférhető felületről szivárogtak ki, hanem valamilyen állami forrásból. Az tehát, hogy ehhez bloggerek csak úgy, kormányzati vagy titkosszolgálati nehézség nélkül hozzájussanak, elég nehezen elképzelhető.

A jelen események mellett érdemes azt is megnézni, hogy a jelenlegi viszonyok mellett a konfliktusnak milyen hatása lesz a közeljövőben. Ukrajnában jövő tavasszal elnökválasztások lesznek, indul a kampány, így kellenek olyan témák, amelyeket könnyen és hatékonyan lehet futtatni a sajtóban. Különösen például Porosenko elnöknek, aki újra indulni akar a választásokon, de a népszerűsége rendkívül alacsony (5-6 százalék).

Annak ellenére, hogy Szijjártó Péter a NATO-t és az amerikai külügyet is értesítette a konfliktusról, valamint kérik az Európai Tanács közbenjárását, azért ez egyelőre inkább egy magyar-ukrán vita. Már csak azért is, mert Ukrajna NATO-tagsága és európai integrációja még nagyon messze van, ezért még ha Magyarország próbálja is blokkolni Ukrajna közeledési kísérleteit, nagyon nagy hatása nincs.

Az fontos lehet, hogy az Egyesült Államok mit mond a kérdésben, és a jelek szerint érdekelt a konfliktus megoldásában:

az oktatási törvénnyel kapcsolatban májusban Szijjártó Péter tárgyalt Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkárral, de a magyar külügyminiszter találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval is.

Ezen kívül arra sincs bizonyíték, hogy Oroszország jelentős szerepet játszott volna a válság kialakulásában. Inkább a nevető harmadik, aki kivár. Ez még akkor is igaz, ha

a kelet-ukrajnai konfliktus óta Oroszországban sokkal többet foglalkoznak a Kárpátalját érintő kérdésekkel, párhuzamot vonva a magyar és az orosz kisebbség között.

Kiemelt képünkön:Petro Porosenko ukrán elnök  és Orbán Viktor magyar miniszterelnök tárgyal Kijevben 2015. február 13-án. Jobbról a harmadik Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Fotó: Mihail Palincsak / EPA / MTI