George Bush ambíciózus terveit követően Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrhivatal (ESA) főigazgatója emlékeztetette rá a közvéleményt, hogy Európa is “közeledik a Hold felé a Smart-1-gyel, a Mars körül kering a Mars-Express szondával, továbbá találkozóra készül a Rosetta misszió révén egy üstökössel”.
Jean-Jacques Dordain
Az Auróra-projekt
Európa nagyratörő, hosszú távú űrkutatási terveit az Auróra projekt foglalja össze. E szerint az első európai asztronauta húsz év múlva lép a Holdra. Ezt követően 6-9 év múlva az vén kontinens meghódítja a Marsot. A terv első, 2005-2009 közötti szakaszának finanszírozási igénye 900 millió euró.
Az ESA marsjárója, a Beagle 2 tavaly karácsonykor feltehetően elérte a bolygó felszínét, ám “életjelet” onnan már nem adott magáról. Az amerikaiak nagyobb sikerrel jártak: a Spirit a Mars felszínén közlekedik, és folyamatosan képeket küld.
Remélve, hogy a Spirit sikerei elkápráztatják az európai politikusokat, az ESA az Auróra-tervben megfinanszíroztatna egy újabb marsjárót. Az elképzelések szerint 2009-ben érkezne újra európai önjáró laboratórium, ExoMars néven a vörös bolygó felszínére.
Marsi kőzetminták közelről – tíz év múlva
Hogy a teljes Auróra-program mennyibe kerül majd, egyelőre rejtély. Az űrhajóiparral azonban már tető alá hozták az első szerződéseket. Eszerint 2007-ben egy kisebb szatellit vizsgálja, hogy a Marson felszíni vizsgálatokat végző marsjáró hogyan lenne képes sértetlenül visszatérni a Földre – írja a Spiegel Online.
2009-ben az ExoMars az élet nyomai után kutat majd a vörös bolygón, 2011-14 közötti missziók az első marsi kőzetmintákkal térnének vissza a Földre. 2014-től kerülne sor az emberi űrutazáshoz, valamint egy állandó űrbázishoz szükséges technológiák tesztelésére. 2024-ben lépne az első európai a Holdra, 2026-ban pedig robotmisszió indulna a Marsra. Az Európai Űrhivatal az Auróra projekt szerint először 2030-33 között küldene embert a Marsra.
